Web-programozó OKJ képzés - alapadatok

A szakképesítés azonosító (OKJ) száma: 55 481 04 0000 00 00
Képzés időtartama: 2 tanév
Elmélet aránya: 50%
Gyakorlat aránya: 50%
Szint: felsőfokú szakképesítés
A képzés megkezdésének szükséges feltétele: érettségi.

Szakmai- és vizsgakövetelmények

• Részszakképesítés: Nincs
• Szakképesítés-elágazások: Nincsenek
• Szakképesítés-ráépülés: Nincs

Mivel foglalkozik egy web-programozó?

A hallgatók a képzés befejezésekor olyan gyakorlati készségekkel rendelkeznek, amelyek alapján képesek a különböző típusú webes felületek, honlapok, tervezési feladatainak megoldására, elkészítésére és programozására. Aktív közreműködői, középszintű vezetői lehetnek az előzőekben említett feladatok megoldásához kapcsolódó munkaterületeknek.

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:

• Munkája során alkalmazza a korszerű számítástechnikai eszközöket
• Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez
• Munkája során környezettudatos magatartásformát tanúsít
• Munkavégzés balesetvédelmi előírásait ismeri, betartja, alkalmazza
• Szakmai idegen nyelvet használ feladatainak elvégzéséhez
• Jogi és szabvány ismereteket alkalmaz
• Részt vesz a tevékenységével kapcsolatos gazdálkodási feladatok ellátásában
• Projekt tervezésében részt vesz
• Előkészíti az alkalmazás fejlesztését
• Alkalmazást tervez
• Alkalmazást fejleszt

Tematika

I. félév	Előadás	Gyakorlat	Önálló tanulás	Összesen	Kredit
ECDL ismeretek	3	87	70	160	6
Az információtechnológia alapjai	30	0	30	60	2
Kommunikáció és tárgyalástechnika	9	6	20	35	2
Környezet-gazdaságtan	30	0	30	60	3
Munka, tűzvédelem	6	0	0	6	1
Multimédia alapjai	60	0	24	84	3
Hálózatok és internet	15	15	27	57	4
HTML, CSS, XML szerkesztés	0	24	24	48	4
Jogi ismeretek	30	0	27	57	2
Adatvédelem	12	0	12	24	2
Programozási alapok	30	30	58	118	6
Összesen:	225	162	322	709	35
II. félév	Előadás	Gyakorlat	Önálló tanulás	Összesen	Kredit
Adatbázis alapismeretek	15	30	30	75	4
Vállalat-gazdaságtan	21	9	30	60	4
Projektmenedzsment	12	18	35	65	3
Objektum-orientált programozás I.	30	30	60	120	6
Internetes alkalmazásfejlesztés I.	21	30	27	78	5
Grafika	15	15	30	60	2
Kliensoldali programozás	15	30	45	90	4
Szakmai angol nyelv I.	30	0	30	60	3
Szerzői rendszerek I.	15	30	60	105	3
Összesen:	174	192	347	713	34
III. félév	Előadás	Gyakorlat	Önálló tanulás	Összesen	Kredit
Hang- és videotechnika	15	30	15	60	4
Adatbáziskezelés – SQL	0	24	15	39	4
Objektum-orientált programozás II.	30	30	50	110	5
Internetes alkalmazásfejlesztés II.	24	30	30	84	5
Képszerkesztés	15	18	26	59	3
Szerzői rendszerek II.	15	30	45	90	4
3D grafika és animáció	0	30	27	57	4
Művészettörténet	12	0	6	18	1
Design, tipográfia, kiadványszerkesztés	30	0	24	54	3
Szakmai angol nyelv II.	30	0	30	60	3
Szerzői jog	6	0	6	12	1
Összesen:	177	192	274	643	37
IV. félév	Előadás	Gyakorlat	Önálló tanulás	Összesen	Kredit
Munkaerő-piaci ismeretek	0	9	27	36	1
Esettanulmány adatbázis specifikációjára	15	21	36	72	8
Esettanulmány webalkalmazás fejlesztésére	15	30	15	60	5
Összesen:	30	60	78	168	14

Részletes tematika

ECDL ismeretek

A tantárgy célkitűzése, hogy az ECDL vizsgakövetelményeknek megfelelő szintű alapvető informatikai ismereteket és gyakorlati készséget szerezzenek meg a tanulók/hallgatók. A témakörbe tartozó ismeretek és készségek megléte elengedhetetlen a további informatikai tantárgyak alapozása szempontjából is.

Cél továbbá, hogy a tantárgy megtanulása után a tanulók/hallgatók készségszinten üzemeltetni tudják a számítógépet, és a felhasználói készségek tegyék lehetővé további tudás megszerzését.

• Operációs rendszerek
  
• Információ és kommunikáció
  
• Szövegszerkesztés
• Táblázatkezelés
• Prezentáció
  
• Adatbáziskezelés

Az információtechnológia alapja

Az információtechnológia alapfogalmainak megismerése. Alapozó ismeretek megszerzése. A tanuló/hallgató képes legyen csoportosítani a számítógép központi egységeit és perifériáit. A tanuló/hallgató képes legyen számrendszerek közötti váltásra, műveletek elvégzésére különböző számrendszerekben. Ismerje az alapvető logikai műveleteket.

Hardverrel kapcsolatos alapfogalmak EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Történeti áttekintés (K)

• Alaplap (K)

• Tápegységek (K)

• Processzorok fajtái (K)

• Memóriák (K)

• ROM, RAM (K)

• Háttértárolók (K)

• Floppy disk (K)

• Hard disk (K)

• Pen drive

• CD-ROM (K)

1. Perifériák

• Input (K)

• Billentyűzet (K)

• Egér (K)

• Scanner (K)

• Mikrofon (K)

• Output (K)

• Monitor (K)

• Nyomtatók (K)

• Plotter (K)

• Hangfal (K)

• Modem (K)

1. Egy tipikus számítógép-konfiguráció jellemzése (K)

2. Neumann-elvek (K)

Matematika a számítástechnikában
(számrendszerek, számábrázolás) EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Kettes számrendszer szerepe (K)

• 8-as számrendszer szerepe (K)

• 16-os számrendszer szerepe (K)

• Átváltás a számrendszerek között (K)

Az információ kódolása EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Számábrázolások (K)

• Fix pontos számábrázolás (K)

• Lebegőpontos számábrázolás (K)

• Karakterkód, kódtábla, fogalma (K)

Logikai alapműveletek és igazsághalmazuk EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• AND, OR, NOT, XOR (K)

Szoftverek csoportosítása EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Operációs rendszerek (K)

• Rendszer közeli programok (K)

• Alkalmazó szoftverek (K)

• Programozási nyelvek (K)

Hálózati alapfogalmak EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• LAN, MAN, WAN (K)

• Peer-to-peer hálózatok (K)

• Szerver–kliens hálózatok (K)

Programozási alapok EÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• Az algoritmus fogalma (K)

• A program (K)

• A program rétegei (K)

• Adatok, adatszerkezetek (K)

• Programozási tételek (minimum, maximum kiválasztás, keresési algoritmusok) (K)

Az IT felhasználása a mindennapokban EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Számítógép, üzlet és közigazgatás (K)

• Internetes üzletei szolgáltatások (K)

• Távmunka (K)

Biztonság EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Munkavédelem (K)

• Ergonómia (K)

• Érintés- és tűzvédelem (K)

• Környezetvédelem (K)

• Adatvédelem (K)

Kommunikáció és tárgyalástechnika

A tárgy összefüggő elméletei és gyakorlati ismereteket ad az írásos és szóbeli kommunikáció, valamint az etikett és a protokoll tárgykörökben – különös tekintettel a hivatalos és üzleti szférára. Megismerteti az általános kommunikációs alapfogalmakat, a szóbeli, írásbeli (és elektronikus) kommunikáció különböző módjait, szabályait, azok megfelelő és hatékony alkalmazását, és kitér az ehhez nélkülözhetetlen viselkedési és magatartási szabályokra is (etikett). Részletesen tárgyalja az eredményes tárgyalás megszervezéséhez, levezetéséhez szükséges tudnivalókat, valamint a kommunikátorok munkájához szükséges írásbeli műfajok szerkesztésének jellemzőit.

Az elméleti alapokhoz kapcsolódó gyakorlati feladatok segítségével olyan – elsősorban hivatalos – kommunikációs jártasságot és szakmaspecifikus gyakorlati készségeket igyekszik kialakítani, amelyek elengedhetetlenek a későbbi munkában az üzleti kapcsolattartás és ügyintézés területén. Az elméleti jellegű ismereteket nemcsak a gyakorlatba is átültethető példák és módszerek gazdagítják, hanem a tréning során csoportban megoldandó feladatok, szerep- és csapatépítő játékok.

A tantárgy oktatási célkitűzése, hogy a kommunikációs alapok elsajátítását követően a kapcsolódó gyakorlatok segítségével komplex, gyakorlatorientált ismeretanyagot alakítson ki a tanulóban/hallgatóban az üzleti kommunikáció jellemzőivel kapcsolatban, hogy ezeket képes legyen majd munkája során hatékonyan alkalmazni a kapcsolatépítésben, tárgyalások, viták és egyéb munkahelyi esemény során.

Alapfogalmak és összefüggések EÓ: 1 óra, ET: 4 óra

• a kommunikáció fogalma, célja (K)

• a kommunikációs folyamat tényezői, funkciói, jellemzői (K)

• az emberi kommunikáció jellemzői, a hatékony kommunikáció feltételei (K)

• a kommunikáció fajtái, típusai – a kommunikációs formák (K)

• az üzleti kommunikáció szerepe, helye,
  az emberi kommunikációban, jellemzői (K)

• kommunikációs modellek (A)

A szóbeli kommunikáció sajátosságai EÓ: 2 óra, GYÓ: 1 óra, ET: 4 óra

• a kapcsolatfelvétel, -tartás, -zárás
  általános formái és szabályszerűségei, beszédtechnikai alapok (K)

• a közvetlen szóbeli kommunikáció: beszélgetés, megbeszélés,
  vita, értekezlet, beszámoló, prezentáció sajátosságai (K)

• a társalgás, hallgatás és kérdezés formai és nyelvi szabályai (K)

• a közvetett szóbeli kommunikáció: a telefonhasználat és illemszabályai (K)

• a meggyőzés, manipuláció, asszertivitás fogalma (K)

• befolyásolási és problémamegoldási technikák (K)

A tárgyalás és tárgyalási technikák EÓ: 2 óra, GYÓ: 2 óra, ET: 4 óra

• a tárgyalás általános jellemzői, a tárgyalási helyzet (K)

• a tárgyalás sikerességének és hatékonyságának feltételei (K)

• a tárgyalás menetének áttekintése (a nyolcfázisú tárgyalási modell) (K)

• érvelési technikák és érvtípusok (K)

Az írásbeli kommunikáció EÓ: 2 óra, GYÓ: 1 óra, ET: 4 óra

• az írás általános jellemzői, szabályai, az íráskép (K)

• az írásos kapcsolatfelvétel és eszközei: meghívó, névjegy, önéletrajz (K)

• az írásos kommunikáció formái: a hivatalos levél típusai,
  általánosan használt ügyiratok és fajtáik részletes áttekintése (K)

• tudnivalók a pályázatról (K)

• az elektronikus kapcsolattartás jellemzői és formái:
  a fax és az e-mail, netikett (K)

Illem, etikett, protokoll EÓ: 2 óra, GYÓ: 2 óra, ET: 4 óra

• általános ismérvek, alkalmazási területek
  és a mindennapi használat szabályai (K)

• a hivatalos és üzleti élet
  speciális viselkedési szabályai az alábbi területeken (K)

• köszönés, megszólítás, bemutatás, tárgyalás, társalgás, levelezés, névjegy,

• protokolláris vendéglátás, hivatalos programok szervezése,

• sajtókapcsolatok, jó megjelenés

Környezet-gazdaságtan

A tantárgy célja mindenekelőtt a szemléletformálás, annak a gondolatnak az elmélyítése, hogy amennyiben a kezdeményező és megelőző jellegű környezetvédelem felváltaná a károk felszámolására irányuló „védekező” környezetvédelmet, akkor viszonylag olcsón és gyorsan jelentős életminőség-javulást lehetne elérni, és a környezetvédelem nem akadályozója, hanem segítője lehetne gazdasági fejlődésünknek.

A jövő műszaki értelmiségével azt kívánjuk megértetni, hogy a technika és a gazdasági fejlődés az egyik oldalról óriási lehetőségeket nyújt az emberiség problémáinak megoldására, a másik oldalról viszont hatalmas felelősséget ró az értelmiségre azáltal, hogy nagyrészt az értelmiség bölcsességén és értékrendjén múlik, hogy a technika vívmányai valójában áldást vagy átkot jelentenek az emberiségnek.

A hallgató/tanuló legyen képes átlátni és megérteni a globális folyamatokat, és tudatosítani azt, hogy mindannyian egyenként is felelősek vagyunk a környezetünk állapotáért, és hogy tehetünk is valamit annak javításáért.

A Globális problémák EÓ: 6 óra; 5 ET: 6 óra

• A globális problémák értelmezése és megjelenési formái (K)

• Globális méreteket öltő társadalmi problémák (a népesség egyenlőtlen eloszlása, a jövedelemkülönbségek növekvő tendenciái, analfabétizmus stb.) (K)

• Globális ökológiai problémák (klímaváltozás, természeti erőforrások szűkössége, szennyezettsége, fajok kipusztulása, vízhiány, hulladék mennyiségének növekedése stb.) (K)

• A globális problémák kialakulásának és felgyorsulásának okai, a kezelésük lehetőségei (A)

A fenntartható fejlődés EÓ: 6 óra; 6 ET: 6 óra

• A fenntartható fejlődés értelmezése (K)

• A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata, az ökológiai lábnyom (K)

• A fenntartható gazdasági fejlődés stratégiái (K)

• A hulladékprobléma, a hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás lehetőségei (szelektív hulladékgyűjtés, reciklálás, tisztább termelés, ökodesign, hulladékégetés, lerakás) (K)

A környezetszennyezés gazdaságtana EÓ: 6 óra; ET: 8 óra

• A külső gazdasági hatások, externáliák (K)

• Az externáliák közgazdasági következményei (K)

• A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje (K)

• A pigou-i adó és a környezetterhelési adó (K)

A környezetpolitika eszközei,
a környezetvédelem szabályozása EÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• Közvetlen (vagy normatív) szabályozás (K)

• Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás: adó, támogatás, letét-visszafizetési rendszer, piacteremtés (szennyezési jogok piaca) (K)

• A környezeti magatartás szabályozásának tapasztalatai (A)

• Önkéntes vállalások (A)

A környezetvédelem vállalati összefüggései EÓ: 6 óra; ET: 4 óra

• Az üzleti világ reagálása a környezeti kihívásra (K)

• Környezetbarát technológiák, környezetbarát termékek (K)

• Környezettudatos vállalat, környezettudatos fogyasztó (K)

• A vállalatok környezetvédelmi feladatai, környezetvédelmi szervezete (K)

• A vállalatok hulladékkezelése (K)

Munka, tűzvédelem

A munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások megismerése, betartatása, alkalmazása. A tanuló/hallgató ismerje a munkahelyek biztonsági és egészségvédelmi követelményeit (92/57./EGK. tanácsi irányelv):

• Legyen tisztában a munkahely megfelelő kialakításával, a helyes anyagtárolással. Ismerje a munkaterület elhagyására vonatkozó előírásokat.
• Megismerje és betartsa a tevékenység során felhasznált anyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírásokat.
• A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata, segítő munkatárs feladatainak ellátása stb.).
• Tisztában legyen az elektromos áram élettani hatásával, a biztonságtechnikai szabályokkal.
• Az elsősegélynyújtás szabályainak ismerete áramütésnél, az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.
• A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.
• A balesetek kivizsgálásában közreműködés, (jegyzőkönyv elkészítésénél) a szükséges információk szolgáltatása.
• A vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok betartása.
• A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére (nyílt láng használatára, dohányzási tilalomra stb.) vonatkozó előírások betartása.
• A tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezésének ismerete.
• A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírások ismerete és a készülékek alkalmazása.
• A vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása.

A munkavédelem célja, alapfogalmai EÓ: 1 óra

• A munkavédelem célját az
  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről határozza meg (A)
• A munkavédelem fő területei (munkabiztonság,
  foglalkozás-egészségügy, munkakörnyezet kialakítása) (K)
• A munkavédelem feladata (biztonságos és egészséget nem veszélyeztető
  munkavégzés követelményeinek megvalósítása) (K)
• Baleset, munkabaleset, foglalkozási megbetegedés,
• valamint a veszélyforrás fogalma (K)

A munkavédelem szervezeti és jogi kérdései EÓ: 1 óra

• Az állam munkavédelmi feladatai
  (irányítás, ágazati tevékenység, hatósági tevékenység) (K)
• A munkavédelem hatósági felügyelete
  (Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség – OMMF,
  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – ÁNTSZ,
  Magyar Bányászati Hivatal) (K)
• A munkáltatók kötelességei
  (biztonságos munkakörülmények, munkaeszközök,
  egyéni védőfelszerelések biztosítása,
  munkavédelmi oktatás, ellenőrzés, szükséges utasítások kiadása) (K)
• Munkavállalók kötelességei (munkaeszköz, egyéni védőeszköz
  rendeltetésszerű használata, biztonságos munkavégzéshez
  szükséges ismeretek elsajátítása és alkalmazása,
  orvosi vizsgálaton való részvétel, munkaterületén rend, fegyelem,
  tisztaság megtartása, veszély, baleset, rosszullét jelentése) (K)
• Munkavállalók jogai (az egészséget nem veszélyeztető
  és biztonságos munkavégzés feltételeit, a védőintézkedések
  megvalósítását, a szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását,
  a munkavégzéshez szükséges felszereléseket,
  munka- és védőeszközöket biztosítani. Jogosult megtagadni
  a munkavégzést, ha azzal életét vagy testi épségét
  közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.) (K)
• A munkavédelemre vonatkozó szabályok
  (törvény felhatalmazása alapján a munkaügyi miniszter
  és a népjóléti miniszter rendeletei), további jogszabályok, (E)
• szabványok: MSZ, MSZEN (Európa norma),
• biztonsági szabályzatok,
• munkáltatói utasítások.
• Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása,
  nyilvántartása (jelenleg az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján) (K)
• Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés (A)

A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei EÓ: 1 óra

• Munkavégzés tárgyi feltételei (K)
• biztonságos műszaki állapotú munkaeszköz biztosítása,
• megfelelő mozgástér, be- vagy leesés megakadályozása,
• egészséget nem károsító levegő, klíma biztosítása,
• munkahely megfelelő természetes és mesterséges megvilágítása,
• az egészséget nem károsító zaj- és rezgésszint,
• egyéni védőeszköz, védőital juttatása,
• munkahelyek megfelelő padozatának, közlekedési útjainak biztosítása,
• munkahelyi rend és tisztaság.
• A munkavégzés személyi feltételei (K)
• egészségügyi megfelelőség (előzetes, időszakos, pályaalkalmassági), különös tekintettel a fiatalkorúak foglalkoztatására,
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek megléte,
• szakmai képzés keretében a szakképzettség alapján betölthető munkakör munkavédelmi követelményeinek ismerete.

Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények EÓ: 1 óra

• Üzembe helyezés feltételei (K)
• Technológiai dokumentáció megléte (magyar nyelvű gépkönyv,
  technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasítás) (K)
• Munkaeszköz megfelelősége (tanúsítvány) (E)
• Időszakos biztonsági felülvizsgálatok (A)
• Védőfelszerelések (védőburkolatok, biztonsági berendezések) (K)
• Biztonsági szín- és alakjelek (K)
• Érintésvédelem (jegyzőkönyv) (K)
• Biztonságos anyagmozgatás, raktározás
  (az anyag tulajdonságainak figyelembe vétele) (K)
• Az ergonómia (ember–gép–környezet) jelentősége (E)
• Munkaeszközök (berendezések)
• kezelhetőségének ergonómiai követelményei (K)

Tűzvédelem EÓ: 2 óra

• Tűzvédelmi előírások (K)
• Tűzveszélyes anyagok (K)
• Tűzveszélyességi osztályba sorolás (K)
• Teendők tűz esetén (K)
• Tűzoltó készülékek (K)

Multimédia alapjai

A tantárgy elsődleges célja a multimédia fogalmának megismertetése, az ezzel kapcsolatos fogalmi zavarok tisztázása.

A tanulók megismerik a multimédia kialakulásának történetét, fejlődésének állomásait, a multimédia célját, eszközrendszerét, és áttekintést kapnak arról, hogy, a multimédia a közeli és távolabbi jövőben milyen lehetőségeket tartogat nekik, mint fejlesztőknek, és a világnak, mint felhasználónak.

Az emberi érzékelés és kommunikáció EÓ: 9 óra (K)

A médiumok bevezetése EÓ: 15 óra

• Kialakulás (K)

• Történet (K)

• Fejlődés (K)

A multimédia bevezetése EÓ: 3 óra; ET: 3 óra (K)

Az interaktivitás története EÓ: 3 óra (K)

Interaktivitás az Interneten EÓ: 9 óra; ET: 3 óra (A)

A multimédia definíciói EÓ: 3 óra (K)

Példák a multimédia előnyeire ET: 12 óra (K)

Multimédiás anyagok értékelése ET: 3 óra (K)

Multimédiához szükséges anyagok előkészítése EÓ: 9 óra

• Hardver háttér (K)

• Digitalizálás (K)

• Formátumok, tömörítések (K)

• Feldolgozás (K)

• Gazdaságosság (K)

A multimédia fejlesztőeszközei EÓ: 3 óra; ET: 3 óra (A)

• Web alapú (K)

• Lokális alapú (K)

Egy multimédiás mű elkészítésének fázisai EÓ: 6 óra (K)

Hálózatok és internet

A tanulók megismertetése a számítógép-hálózatok alapvető elméleti hátterével.

A tantárgy nyújtson alapozó képzést a további tanulmányaikhoz, melyekben a számítógép-hálózatokat felhasználhatják.

Gyakorlati tapasztalatot szerezzenek peer to peer hálózatok felhasználói szintű működtetésében, így legyenek képesek az irodai munka során felmerülő hálózatkezelési problémák megoldására. Legyenek tisztában a munkájuk során használt operációs rendszer hálózati lehetőségeivel.

A hálózatok működésének alapelvei EÓ: 3 óra; ET: 1 óra

• Történeti áttekintés (K)

• Hálózati alapfogalmak (K)

• Hálózati modellek (K)

• A hálózatok használói (K)

A hálózatok funkcionális elemei EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Operációs rendszerek (K)

• Hardver elemek (K)

• Átviteli közegek (K)

A hálózatok jellemzői EÓ: 3 óra; ET: 2 óra

• Kiterjedés (K)

• Információ átvitel (K)

  • Sávszélesség (K)

  • Kapcsolási mód (A)

  • Átviteli mód (A)

• Hálózati topológia (K)

• Hozzáférési mód (K)

Hálózati elemek együtt működése EÓ: 3 óra; ET: 4 óra

• Hálózati Architektúra (K)

• Az OSI modell (K)

• Hálózati protokollok (K)

• Az IEEE 802 szabványcsalád (A)

A TCP/IP protokoll és az Internet GYÓ: 3 óra; ET: 2 óra

• TCP/IP protokoll (K)

  • Az Internet szállítási rétege: a TCP (K)

  • Az Internet hálózati rétege: az IP (K)

  • Címzési rendszer (K)

Számítógép-hálózat a gyakorlatban EÓ: 3 óra GYÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• Munkaállomás a hálózaton (K)

• felhasználók felvétele a munkaállomásra (K)

• felhasználó váltás (K)

• jogosultságok kiosztása (K)

• Erőforrás-kezelés (K)

• navigálás a munkacsoportban, navigálás domainben (K)

• fájlok, mappák megosztás, jogosultságok beállítása (K)

• hálózati meghajtó hozzárendelése, eltávolítása (K)

• nyomtató megosztása (K)

• hálózati nyomtató kiválasztása (K)

• hálózati nyomtató, nyomtatási sor karbantartása (K)

• navigálás telepített nyomtatók között (K)

Egy böngésző program használata GYÓ: 3 óra; ET: 6 óra

• Egy böngésző (pl. Internet Explorer) felépítése (K)

• Navigáció a weben (K)

• Néhány fontos, népszerű oldal megtekintése, néhány portáloldal vizsgálata (K)

• Keresés az Interneten: tematikus keresők, szabad szöveges keresők,
  egyszerű keresés, összetett keresés, feltételek szűkítése (K)

• A böngészők egyéb szolgáltatásai: kedvencek, weblap mentése fájlba,
  kép mentése fájlba, nyomtatási lehetőségek (K)

• A böngésző beállításai (K)

FTP GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• FTP használata böngészővel (K)

• FTP használata parancssorból, ASCII – bináris mód (K)

• FTP használata segédprogrammal (K)

• program felépítése, bejelentkezés szerverre, letöltés, feltöltés (K)

HTML, CSS, XML szerkesztés

A tantárgy célja, hogy egy egyszerű szövegszerkesztővel rendelkező felhasználók is tudjanak weben publikálható anyagot készíteni, elsajátítsák a HTML és CSS nyelv fontosabb eleminek használatát, valamint megismerjék az XML nyelv alapvető struktúráját.

További cél, hogy a HTML, CSS, XML alapismeretek elsajátítása megteremtse az alapot a későbbiekben tanulandó kliens- és szerveroldali programozáshoz.

Bevezetés

• Szükséges eszközök: kódszerkesztő programok, FTP kliens, Firefox kiegészítők
• Legelterjedtebb böngészők rövid leírása, piaci részesedésük, böngészőmotorok (layout engine)
• Webes szabványok, az Acid3 teszt
• Akadálymentesítés

Alap HTML elemek

• A HTML nyelv szintaktikája
• A dokumentum fejrésze (head)
• Címsorok
• Bekezdések, sortörés, szóköz kezelése
• Szemantikus HTML elemek (strong, address, blockquote, cite stb.), karakter entitások
  
• Hiperhivatkozások
• Képek
• Táblázatok
• Listák
• Formok (űrlapok)
• Videó, audió, Flash, Java tartalmak beágyazása
• Elavult elemek: framek, formázó elemek

Stíluslapok

• Kinézet és tartalom szétválasztása, miért van szükség CSS-re?
  
• Doctype, standards mode és quirks mode, HTML Strict előnyei
• CSS nyelv szintaktikája
• CSS kijelölők
• Előtérszín és háttérszín beállítása
• A dobozmodell
• Hiperhivatkozások formázása stíluslappal
• Szövegformázási lehetőségek
• Listák formázása, menü kialakítása listákkal és stíluslappal
• Táblázatok formázása
• Méretezés, pozícionálás, a float és a clear tulajdonság
• Táblázatnélküli oldalfelépítés kialakítása stíluslappal
• Űrlapok formázása
• CSS álosztályok és álelemek

Az XML és XHTML nyelv

• MIME típusok, XHTML text/html típusban és application/xhtml+xml típusban
• Az XHTML és a HTML különbségei
  

• Az XML nyelv alapjai
  

• Az XML dokumentum prológusa
  

• Névterek használata az XML dokumentumokban

• XML sémák használata

Jogi ismeretek

Elérendő cél:

• hogy a képzésben résztvevők megismerjék a legfontosabb jogi alapfogalmakat, a jogágakat és a jogrendszereket,

• a jogi ismeretek birtokában képesek legyenek a munkájuk, a gazdasági tevékenységük során felmerülő jogi problémák kezelésére, ennek érdekében ismerjék meg az ezzel kapcsolatos, főleg a vállalkozások külső és belső rendszerét szabályozó hatályos jogszabályokat,

• hogy elsajátíthassák az alapvető jogi, államjogi és polgári jogi fogalmakat, összefüggéseket, melyek egyben a képzésben résztvevők jogi látókörét is szélesítik és gyarapítják jogi kultúrájukat,

• hogy kialakítsák és megszilárdítsák azt a fogalomrendszert, amely a jogi alapismeretek megértéshez és alkalmazásához szükséges,

• hogy legyenek tisztában a különböző vállalkozási formák sajátosságaival, jogi feltételeivel,

• hogy ismerjék a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos teendőket, a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket és a munkajogban érvényesülő felelősségi szabályokat,

• hogy legyenek tisztában a legalapvetőbb perjogi és közigazgatási eljárási szabályokkal, az elektronikus ügyintézés menetével,

• hogy ismerjék meg a közösségi jog és a magyar jogrendszer viszonyát,

• hogy legyenek tisztában, a szellemi alkotások joga, az adatvédelem és a szerzői jog magyar jogrendszerben betöltött szerepével.

Az államszervezet felépítése EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Az államhatalmi ágak megosztása (K)

• A köztársasági elnök (K)

• Államhatalmi, népképviseleti szervek (K)

• A végrehajtó hatalom (közigazgatás) szervei (K)

• A bíróságok (K)

• Az ügyészi szervezet (K)

• Alkotmánybíróság (K)

• Az Országgyűlési biztosok (K)

Jogi alapfogalmak EÓ: 3 óra; ET: 4 óra

• A jog lényege, jogforrások (K)

• Jogszabályok hierarchiája, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (K)

• A jogszabály érvényessége, hatálya (K)

• A jogszabály felépítése, értelmezése (K)

• A jogalkalmazás(K)

• A jogrendszer tagozódása (jogágak) (K)

• A közösségi jog és a magyar jogrendszer viszonya (K)

A Polgári Törvénykönyv szerkezete,
legfontosabb szabályai EÓ: 6 óra; ET: 4 óra

• A polgári jog fogalma, alapelvei (K)

• A polgári jog alanyai (K)

• A tulajdonjog tárgya, tartalma, megszerzése, a közös tulajdon (K)

• A szerződések általános szabályai kiemelten: (K)

• A szerződés fogalma, alakja

• A szerződés érvénytelensége

• A szerződést biztosító mellékkötelezettségek

• A szerződés megszűnése

• A szerződésszegés

• Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért

• Fontosabb szerződésfajták ezen belül kiemelten: (K)

• Adásvétel, vállalkozási szerződés, bérlet, megbízás, biztosítás, ajándékozás, lízing

A személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogok EÓ: 3 óra; ET: 1 óra

• A személyhez fűződő jogok jellemzői

• Az iparjogvédelem területe

• A szerzői jog

• A számítógépi programalkotás (szoftver) szabályozása

A jogérvényesítés EÓ: 3 óra; ET: 5 óra

• Általános tudnivalók, bírósági úton nem érvényesíthető követelések (K)

• Az elektronikus ügyintézés (K)

• A polgári jogi jogviták eldöntése (K)

• Hatáskör (K)

• Illetékesség (K)

• A felek és más perbeli személyek (K)

• A perbeli képviselet és a meghatalmazás (K)

• A polgári per lefolytatása (K)

• A perorvoslatok (K)

• A választott bíráskodás (K)

• A fizetési meghagyásos eljárás (K)

• A bírósági végrehajtási eljárás (K)

• A csődeljárás (K)

• A felszámolási eljárás (K)

• A végelszámolás (K)

Munkajogi ismeretek EÓ: 6 óra; ET: 5 óra

• A munkajogra, munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályok (K)

• A Munka Törvénykönyve hatálya, alapvető szabályai (K)

• A munkaviszony (K)

• A munkavégzés szabályai (K)

• A munkaidő és a pihenőidő (K)

• A munka díjazása (K)

• Felelősség a munkajogban (K)

• A munkaügyi jogvita (K)

A gazdasági társaságok EÓ: 3 óra; ET: 4 óra

• A gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok (K)

• A cégbíróság törvényességi felügyelete (K)

• A gazdasági társaság határozatainak bírósági felülvizsgálata (K)

• A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása (K)

• Közkereseti társaság (K)

• Betéti társaság (K)

• Korlátolt felelősségű társaság (K)

• Részvénytársaság (K)

Az egyéni vállalkozás EÓ: 3 óra; ET: 1 óra

Adatvédelem

Az információ technológia egyre szélesebb területen való felhasználása eredményeként az informatikai rendszerek egyre nyitottabbak és hozzáférhetőbbek, egyre nagyobb mértékben összekapcsolódnak egymással. Az informatikai szakemberekkel szemben alapvető követelményként jelentkezik a rendszerek megbízhatóságával illetve az információ védelemmel kapcsolatos témakörök ismerete, és azok gyakorlati alkalmazása.

Adatvédelem alapfogalmai EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Az adatvédelem fogalma (K)

• Nemzetközi ajánlások az adatvédelem területén (K)

• Az adatvédelem szabályozása a magyar jogrendszerben (K)

• Az adatvédelem működésének intézményi keretei (K)

Az Internet és biztonság EÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• Az Internet által felvetett speciális adatvédelemi problémák (K)

• Az Internet biztonsága, a számítógépes bűnözés. (K)

• Az adatbiztonság fogalma (K)

• Nemzetközi ajánlások és szabványok (ITSEC, ISEC, X800, CC) (K)

• A biztonsági rendszer szintjei, a biztonsági fokozatok, (K)

• Az ITB ajánlásai az adatbiztonság területére (K)

• Az informatikai biztonság tervezése, intézményi szabályozása. (K)

• Biztonságos számítógépes rendszerek tervezése, változáskezelés. (K)

Védelmi lehetőségek, szolgáltatások EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Számítógépes szolgáltatások megbízható működése, osztályozása. (K)

• Védelmi intézkedések köre, a védelmi igény feltárása, fenyegetettség elemzés, kockázatelemzés, (K)

• Védekezési módszerek (vírusok, kriptográfia, egyéb biztonsági módszerek) (K)

• Szoftver jogtisztaság, jogvédelem (K)

Programozási alapok

A tantárgy célja, hogy

• bevezesse a strukturált és objektumorientált paradigmát;

• megismertesse az alapvető programozási fogásokat (deklarációk, vezérlőszerkezetek, eljárás- és függvénykezelés)

• megismertesse a Java nyelv és osztálykönyvtár filozófiáját;

• letegye az objektumorientált tervezési és programozási stílus alapköveit.

A tanuló legyen képes

• egyszerűbb programokat objektumorientált módszerrel megtervezni és megvalósítani konzolos környezetben;

• osztályt készíteni, az objektumokat rendezni és azok között keresni;

• alapalgoritmusokat használni;

• biztonsággal használni a JDK és egy integrált fejlesztői környezet alapelemeit.

Bevezetés a programozásba EÓ: 3 óra; GYÓ: 0 óra; ET: 3 óra

• Alacsony szintű és magas szintű programozási nyelv (K)

• A program szerkesztése, fordítása, futtatása (K)

• Moduláris programozás (K)

• Algoritmus, algoritmusleíró eszközök (tevékenységdiagram, pszeudokód) (K)

• A szoftver fejlesztésének fázisa (K)

Objektumorientált paradigma EÓ: 3 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 6 óra

• Objektum, osztály (K)

• Az objektum tulajdonságai (K)

• Objektum létrehozása, inicializálása (K)

• Példányváltozó, példánymetódus (K)

• Osztályváltozó, osztálymetódus; társítási kapcsolatok (K)

• Öröklődés (K)

• Láthatóság (K)

Java környezet EÓ: 2 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Integrált fejlesztői környezet (K)

• Projekt (K)

• JDK (könyvtárstruktúra, osztálykönyvtár) (K)

• Programok fordítása, futtatása (K)

• A Java nyelv kialakulása, jellemzői (K)

Java alapfogalmak EÓ: 2 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 3 óra

• A program építőelemei (K)

• Primitív típusok (K)

• A forrásprogram szerkezete (K)

• Metódus-hívás (üzenet) (K)

• Adatok bevitele (K)

• Megjelenítés a képernyőn (K)

Kifejezések, értékadás EÓ: 3 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Operátorok (K)

• Típuskonverziók (K)

• Kifejezések kiértékelése (K)

• Feltéte; (K)

• Java.lang.Math osztály (K)

Szelekciók EÓ: 2 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 4 óra

• Egyágú szelekció – if; Kétágú szelekció – if…else (K)

• Egymásba ágyazott szelekciók (K)

• Többágú szelekciók – else if és switch (K)

Iterációk, alapvető algoritmusok EÓ: 3 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 7 óra

• Elöltesztelő ciklus – while (K)

• Hátultesztelő ciklus – do while (K)

• Léptető ciklus – fo; (K)

• Alapvető algoritmusok – Megszámlálás, átlagszámítás... (K)

Metódusok leírása EÓ: 3 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 5 óra

• Eljárás, függvény (K)

• Lokális deklarációk, érvényességi kör (K)

• Paraméterátadás (K)

• Visszatérés a metódusból (K)

• Metódusok túlterhelése (K)

Java osztályok használata EÓ: 3 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 5 óra

• Primitív típus – Referencia típus (K)

• Példány létrehozása (K)

• Referencia típusú változók értékadása (K)

• Objektum élete, automatikus szemétgyűjtés (K)

• String osztály (K)

• StringBuffer osztály (K)

• Objektum átadása paraméterként (K)

• Primitív típusok csomagolása (K)

Osztály készítése EÓ: 3 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 5 óra

• Az osztály felépítése (K)

• Osztálytag, példánytag (K)

• Metódusok, lokális változók (K)

• A this objektumreferencia (K)

• Konstruktor; Inicializálók (K)

Tömbök EÓ: 3 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 5 óra

• Egydimenziós tömb a Javában (K)

• Tömbök szekvenciális feldolgozása (K)

• Gyűjtés (K)

• Többdimenziós tömb a Javában (K)

• Tömb átadása paraméterként (K)

• Parancssor paraméter (K)

Teszt (2 darab) GYÓ: 2 óra; ET: 4 óra

• Egy teszt: 20 perc, utána megbeszélés (összesen 1 óra) (K)

Dolgozat (2 darab) GYÓ: 4 óra; ET: 6 óra

• Egy dolgozat: 60, illetve 90 perc, utána megbeszélés (dolgozatonként 2 óra) (K)

Adatbázis alapismeretek

A tantárgy célja, hogy megismertesse a széleskörűen alkalmazott relációs adatbázisok felépítését és előkészítse annak SQL-ben történő feldolgozását. A gyakorlat célja, hogy az elméleti fogalmakat gyakorlati környezetben bemutassa; konkrét példákon keresztül elvezesse a tanulót/hallgatót az adatbázis felépítésétől az adatok közti kapcsolatokig.

Az adatbázisok elmélete EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Az adatmodell fogalma, az adatfeldolgozás története (K)

• Az adatbázisbeli redundancia veszélye (K)

• Az adatmodell alapelemei: egyed, tulajdonság, kapcsolat (K)

A relációs adatmodell EÓ: 12 óra; ET: 12 óra

• A reláció megadása (K)

• A reláció kulcsai. Kapcsoló tulajdonság (K)

• A funkcionális függőség fogalma, sajátosságai (K)

• Speciális funkcionális függőségek: teljes, részleges,
  tranzitív; és viszonyuk a redundáns adattároláshoz (K)

• Normalizált adatbázisból:
  mintasorok készítése, külső kulcsok megállapítása,
  funkcionális függőségek felállítása, adatösszefüggések megfogalmazása (K)

• A megszorítások kategóriái (K)

Konkrét adatbázisok megtervezése
a megszorítások meghatározásával GYÓ: 15 óra; ET: 10 óra

Mintasorok készítése előírt események alapján
létező adatbázisban GYÓ: 15 óra; ET: 5 óra

Vállalat-gazdaságtan

A legújabb kutatási eredményekre és a fejlett piacgazdaságok vezető vállalatainak tapasztalataira építve a kurzus teljes képet kíván adni a vállalatról, mint a gazdaság szereplőjéről. A kurzus elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt, egyben szemléletet formál. A tantárgy célja, hogy olyan korszerű ismereteket nyújtson a vállalati gazdálkodásról, amely segítségével a hallgatók sikeresen eligazodnak a vállalati gazdálkodás komplex rendszerében.

A tananyag felépítése stratégiai szemléletű, mert:

• bemutatja a vállalati működést átfogó hosszú távú stratégia szerepét a piacgazdaság körülményei között működő vállalkozások életében, valamint a vállalati stratégia és az üzleti tervezés jelentőségét a vállalat működésében,

• részletesen foglalkozik az egyes funkcionális stratégiákkal (marketing, innováció, termelés, logisztika, munkaerő, pénzügy stb.), valamint azok egymás közötti kapcsolatával és szerepükkel a vállalati stratégiában.

A vállalat szokásos működésének bemutatása mellett foglalkozunk a vállalati működés zavaraival, azok kialakulásának okaival, valamint azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével a vállalati csődhelyzet időben felismerhető, elkerülhető, illetve kezelhető.

Üzleti vállalkozás, vállalat EÓ: 1 óra; ET: 1 óra

• Az üzleti vállalkozás – vállalat (K)

• A vállalat alapvető célja, küldetése, funkciói (K)

• A vállalat erőforrásai (K)

Az üzleti vállalkozás környezete EÓ: 2 óra; ET: 1 óra

• Az üzleti vállalkozás külső és belső érintettjei
  (esettanulmány készítése és feldolgozása) (K)

• A vállalkozás szervezeti felépítése (K)

Stratégiai menedzsment EÓ: 1 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 3 óra

• A stratégia eredete és fontosabb jellemzői (K)

• A stratégiai vezetés feladatai (K)

• A stratégiakészítés szintjei, folyamata (K)

• A stratégia megvalósítása (K)

• A visszacsatolás (K)

A stratégiai vezetés és az operatív vezetés kapcsolata EÓ: 2 óra; ET: 1 óra

• A vállalkozás üzleti terve,0 az üzleti terv és a vállalati stratégia kapcsolata (K)

• Az üzleti terv felépítése (esettanulmány) (K)

A marketingmenedzsment EÓ: 2 óra; ET: 2 óra

• A marketing fogalma és szerepe a piacgazdaságban (K)

• A marketing történeti fejlődése (K)

• A marketingstratégia (K)

• A vállalat marketingkörnyezete (K)

• A marketing versenystratégia (K)

• A marketing piacstratégia: tömegmarketing,
  termékválaszték-marketing, célpiaci marketing (K)

A marketing eszközrendszere EÓ: 1 óra; ET: 1 óra

• A marketingmix elemei: termékmarketing, ármarketing,
  az értékesítési hely és a marketingkommunikáció (K)

Az innováció EÓ: 1 óra; ET: 1 óra

• Az innováció fogalma és gazdasági szerepe (K)

• Az innovációs stratégia, az innováció eredete (K)

• Az innováció megvalósításának folyamata (K)

Munkaerő-gazdálkodás EÓ: 2 óra; ET: 2 óra

• A munkaerő-gazdálkodás jellemzői és főbb feladatai (K)

• A munkaerő-gazdálkodás elsődleges tevékenységei:
  a munkaerő-szükséglet és -fedezet meghatározása,
  munkaerő-felvétel és elbocsátás (K)

• A munkaerőforrás hasznosítása, fejlesztése (K)

• Az ösztönzési rendszer és a bérgazdálkodás (K)

• A munkaügyi kapcsolatok rendszere (K)

A termelésmenedzsment EÓ: 2 óra; ET: 3 óra

• Termelés és szolgáltatás (K)

• A termelésmenedzsment feladatai, a termelési folyamatok csoportosítása (K)

• A termelési stratégia (K)

• A termelés operatív tervezése, a termelési vezérprogram (K)

• A termelésszervezési rendszerek (MRP I.-II., JIT) (K)

• A jó minőség biztosítására irányuló vállalati tevékenységek (K)

Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 1 óra

• A tárgyi eszközök fogalma (K)

• A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, amortizációszámítási módszerek (K)

A beruházások szerepe a vállalkozásoknál EÓ: 1 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 2 óra

• A beruházás folyamata (K)

• A beruházások gazdaságosságának vizsgálata
  (statikus és dinamikus számítások) (K)

• Az üzemfenntartás kérdései (K)

Forgóeszköz-gazdálkodás EÓ: 2 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 3 óra

• Az anyaggazdálkodás, a készletgazdálkodás és a
  forgóeszköz-gazdálkodás fogalma, feladatai a vállalati rendszerben (K)

• Az anyagszükséglet-tervezés és az operatív anyagellátás folyamata (K)

• A készletgazdálkodás egyes területei: a beszerzés, az anyagmozgatás,
  a tárolás, a kiszolgálás és az értékesítés folyamata (K)

• A készletgazdálkodás jellemzésére használt kategóriák,
  fogalmak, normák és mutatószámok (K)

• Készletgazdálkodási modellek (K)

• A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának mérése (K)

• Logisztikai alapelvek (K)

A vállalkozás pénzügyei EÓ: 2 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 3 óra

• A vállalati pénzgazdálkodás feladatai (K)

• A vállalkozás pénzügyi stratégiája (K)

• A vállalati tevékenység finanszírozása:
  a termelés és a beruházások finanszírozása (K)

• A pénzügyi eszközök forrása, szerepe (K)

• Számla- és nyugtakibocsátás (K)

A csődmenedzsment EÓ: 1 óra; ET: 1 óra

• A csődmenedzselés mint a vállalatvezetés speciális formája (K)

• Preventív válságmenedzselés (K)

• Zavarelhárító válságmenedzselés (K)

• Válságmenedzselés, a vállalkozások megszüntetése (K)

• A csődmenedzser feladata és szerepe (K)

Projektmenedzsment

A tantárgy célja, hogy a tanuló megismerje a tervezés és a projektmenedzsment elméleti alapjait, a fázisokat és az egyes feladatok elvégzéséhez kapcsolódó modellezési technikákat. A tantárgy keretében cél továbbá több esettanulmány feldolgozása (kis csoportokban) és egy projektdokumentáció elektronikus formában történő elkészítése. A tantárgy a fentieknek megfelelően öt fő témakörrel foglalkozik:

• A tervezés feladata, a tervezés szükségessége, általános alapjai

  • A tervkészítés folyamata

  • A tervek információbázisa

  • A tervek általános felépítése

· A projektmenedzsment elméleti alapjai

• A projekt teljes életciklusa (folyamatok és legfontosabb menedzsmentfunkciók)

• Becslési, gazdaságossági számítási, valamint időbeli irányításra vonatkozó technikák

• Esettanulmányok feldolgozása, projektdokumentáció elkészítése

Vállalati tervezés, a tervezés általános folyamata EÓ: 2 óra; ET: 3 óra

• A tervezés általános elmélete (K)

• A tervkészítés információbázisa (K)

• A tervkészítés folyamata és a visszacsatolás (K)

A projekt teljes életciklusa
(folyamatok és legfontosabb menedzsmentfunkciók) EÓ: 6 óra; ET: 15 óra

• Projektvezetési alapfogalmak (K)

• A projekt kiválasztása, meghatározása (K)

• Választás különböző típusú projektek között (K)

• Választás azonos típusú projektek között (K)

• A projekt határainak kijelölése (K)

• Projektindító dokumentum (K)

• A projektmenedzsment elméleti alapjai (K)

• A projekt szervezete, szerepe. Szervezettípusok (K)

• Megvalósíthatósági tanulmány (K)

• Az odaítélés szakasz tevékenységei (K)

• Elemzés (K)

• Projektirányítási technikák (K)

• Tervezés és ütemezés (K)

• A rendszerfejlesztési projekt nem normázható (K)

• A becslés szerepe és típusai (K)

• Becslés a projekt egészére (K)

• Finomított becslések (K)

• Megvalósítási fázis (K)

• Projektirányítás és kontrolling (K)

• Minőségkezelés és dokumentáció (K)

• A minőség tervezése és ellenőrzése (K)

• A minőség kezelésének automatikus eszközei – tesztelés (K)

• A nem automatizálható minőségellenőrzés – strukturált szemle (K)

• Zárás, értékelés (K)

• A projekttermék átadás-átvétele (K)

• Projektvezetési alapfogalmak (K)

Becslési, gazdaságossági számítási, valamint
időbeli irányításra vonatkozó technikák EÓ: 4 óra; GYÓ: 5 óra; ET: 10 óra

• A projektek tevékenységei és ezek logikai szerkezete (K)

• Projektek modellezése (Gantt-diagram, CPM, MPM, PERT) (K)

• Az MPM modell jellemzői (kapcsolati típusok, kapcsolati idők) (K)

• Időütemezés (K)

• Tevékenységidők, kapcsolati idők és ezek kezelése (K)

• Kritikus út, tartalékidők (K)

• Határidők, időkorlátok hatása az időütemezésre (K)

• Erőforrások kezelése (K)

• Költségkezelés (K)

Egy, a projektmenedzsmentet támogató szoftver
(MS project) gyakorlati használata GYÓ: 6 óra; ET: 4 óra

• MS PROJECT alapismeretek (K)

• MS PROJECT alapadatai (K)

• Munkalebontási rendszer kialakítása (K)

• Részfeladatok és kapcsolataik megadása (K)

• Időtartamok megadása (K)

• Időkorlátok megadása (K)

• Időütemezés eredményeinek megjelenítése, értelmezése (K)

• Erőforrások kezelése (K)

• Projektnaptár, erőforrásnaptárak (K)

• Mérföldkövek (K)

• Riportok készítése (K)

• Projektek megvalósulásának követése (K)

• Bázisterv készítése. A terv és a valós helyzet összehasonlítása (K)

• Több projekt együttes kezelése (K)

• MS PROJECT mint kommunikációs eszköz (K)

Esettanulmányok feldolgozása,
projektdokumentáció elkészítése GYÓ: 7 óra ET: 3 óra

A hallgatók/tanulók kis csoportokban kötelezően dolgozzanak ki minimálisan két esettanulmányt, és ezt elektronikusan dokumentálják. (Az egyik projekttéma valamely, már tanult tantárgy témájához kell, hogy kapcsolódjon (pl. vállalati integrált információs rendszerek, elektronikus kereskedelem stb.).

Objektum-orientált programozás I.

A tantárgy célja, hogy

• elmélyítse az objektumorientált ismereteket, az UML jelöléseket;

• megismertesse a vizuális programozási technikát;

• megismertesse a desktop programokban használatos legfontosabb programozási technikákat, mint vizuális programozás, fájlkezelés, projektkészítés;

A tanuló legyen képes

• az egy-sok kapcsolat megvalósítására, objektumok keresésre, rendezésre; a megfelelő konténert, illetve adatszerkezetet kiválasztani és alkalmazni;

• egyszerűbb programokat UML-ben megtervezni, majd Java nyelven megvalósítani vizuális és eseményvezérelt kör­nyezetben;

• állományokat kezelni, nyomtatni;

• projektet és csomagokat készíteni.

A programokat JBuilder X Foundation környezetben készítjük.

A tantárgy tanítható C# programnyelven is.

Rendezés, keresés, karbantartás EÓ: 4 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 3 óra

• A rendezés és keresés fogalma –
  szekvenciális keresés rendezett, illetve rendezetlen tömbben (K)

• A karbantartás fogalma – beszúrás, törlés, módosítás (K)

Konténer EÓ: 1 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 2 óra

• Kész konténer osztály használata (K)

• Keresés, rendezés és karbantartás dinamikus vektor segítségével (K)

Csomagolás, projektkezelés EÓ: 1 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 2 óra

• Csomagolás (K)

• Projektkezelés (K)

Öröklődés EÓ: 3 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 2 óra

• Az objektumreferencia statikus és dinamikus típusa (K)

• Öröklési szabályok (K)

• Polimorfizmus (K)

• Absztrakt metódus, absztrakt osztály (K)

• Láthatóság (K)

Interfészek, belső osztályok EÓ: 2 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 2 óra

• Interfész (K)

• Belső osztály (K)

• Névtelen osztály (K)

Kivételkezelés EÓ: 2 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 2 óra

• A kivételkezelés fogalma (K)

• A kivétel útja (K)

• A kivétel továbbadása (K)

• A kivétel elkapása, lekezelése (K)

Felhasználói interfész felépítése EÓ: 2 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• A komponensek tulajdonosi hierarchiája (K)

• A felhasználói interfész osztályok hierarchiája (K)

• Tulajdonosi hierarchia (K)

Elrendezésmenedzserek EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Az elrendezésmenedzserek fajtái, tulajdonságai (K)

Eseményvezérelt programozás EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Eseményosztályok (K)

• Alacsony és magas szintű események (K)

• Eseménykezelési modell (K)

Swing komponensek EÓ: 3 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 8 óra

• Címke (K)

• Nyomógomb (K)

• Jelölőmező (K)

• Rádiógomb (K)

• Kombinált lista (K)

• Szövegmező (K)

• Szövegterület (K)

• Lista (K)

• Görgetősáv (K)

• Menüsor (K)

• Ablak (K)

• Dialógusablak (K)

• Időzítő (K)

4 GL technika EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Vizuális programozás (K)

• Fejlesztési környezet; tulajdonság (property) (K)

• Komponensmodell (K)

• A felület és generált kód kapcsolata (K)

Állományok, bejegyzések EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• File osztály (K)

• Állományműveletek (K)

• Szűrés (K)

• Fájldialógus (K)

Folyamok EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 2 óra

• A folyam fogalma (K)

• Bájtfolyam (K)

• Karakterfolyam, szöveges állomány (K)

• Adatfolyam (K)

• Pufferező folyam (K)

• Objektumfolyam (K)

Direkt állományok EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 2 óra

• Direkt állományok kezelése (K)

• Indexállomány (K)

Rekurzió EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Teljes indukció (K)

• Rekurzív feladat (K)

• Rekurzív függvény, eljárás (K)

• A rekurzió megállítása (K)

Nyomtatás EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 1 óra

• A nyomtatás technikája (K)

• Lapformázás (K)

• Kép nyomtatása (K)

Szálak EÓ: 1 óra; GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Párhuzamos programírás (K)

• Programszálak (K)

Klasszikus adatszerkezetek EÓ: 1 óra; GYÓ: 0 óra; ET: 2 óra

• Absztrakt tárolók (K)

• Tömb (K)

• Tábla (K)

• Verem (K)

• Sor (K)

• Fa (K)

Kollekció keretrendszer EÓ: 2 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 3 óra

• A kollekció, halmaz, lista és térkép fogalma (K)

• Hasítási technika (K)

• Az adatszerkezetek javás megvalósítása (K)

Teszt (2 darab) EÓ: 0 óra; GYÓ: 2 óra; ET: 4 óra

• Egy teszt: 20 perc, utána megbeszélés (összesen 2 óra) (K)

Dolgozat (2 darab) EÓ: 0 óra; GYÓ: 4 óra; ET: 4 óra

• Egy dolgozat: 90 perc, utána megbeszélés (összesen 2 óra) (K)

Internetes alkalmazásfejlesztés I.

A tantárgy célja a tanulók/hallgatók megismertetése az internetes alkalmazások fejlesztésének menetével. Az internet robbanásszerű térhódításával az üzleti alkalmazások egyre jelentősebb része internetes/intranetes platformra kerül. A tantárgy a fejlesztéshez szükséges elméleti és gyakorlati lépéseket foglalja össze.

A többféle lehetséges platform közül a gyakorlati hátteret a Microsoft Visual Studio .NET alkalmazásfejlesztő eszköz, valamint a dinamikus HTML technikát is támogató Internet Explorer böngésző biztosítja.

Visual Studio .NET GYÓ: 3 óra;ET: 3 óra

A .NET keretrendszer (K)

A VS.NET fejlesztő környezete (K)

ASP.NET EÓ: 12 óra; GYÓ: 9 óra; ET: 9 óra

Webűrlapok használata (K)

Szerveroldali Web és HTML vezérlőelemek (K)

Page objektum és az eseménykezelés (K)

ADO.NET EÓ: 9 óra; GYÓ: 9 óra; ET: 9 óra

Connection, Transaction és Command objektumok (K)

Adatkezelés DataReader technikával (K)

Adatkezelés DataSet technikával (K)

XML sémák létrehozása és használata (K)

Adatok programozott felvitele, módosítás és törlése (K)

Adatok felhasználása webűrlapokon (K)

Web szolgáltatások GYÓ: 6 óra; ET: 3 óra

Web szolgáltatások szerepe, létrehozása (A)

Web szolgáltatások működtetése (A)

Web alkalmazások konfigurálása, hitelesítése és telepítése GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

Konfigurálás a web.config révén (K)

Hitelesítés és jogosultságkezelés a .NET keretrendszerben (K)

Alkalmazás telepítése (K)

Grafika

A webes alkalmazásfejlesztéshez a számítógépes grafika legfontosabb fogalmait, eljárásait, szabványait és eszközeit ismerteti meg a tanulókkal. Célja, hogy a hallgatók olyan ismeretanyagot, fogalomrendszert és szemléletmódot sajátítsanak el, mely e gyorsan fejlődő szakterületen hosszabb távon is hasznosítható. Felkészíti a tanulókat az egyes konkrét grafikus szoftverek gyakorlati alkalmazására.

4.1. A számítógépes grafika alapfogalmai EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A számítógépes grafika fogalma (K)

• Digitális képfeldolgozás (K)

• A grafikus rendszer architektúrája (K)

• Vektorgrafika és raszter grafika (K)

• Színterek. Színek kódolása (K)

• Raszter-grafikus és vektorgrafikus rendszerek (K)

• A számítógépes grafika tipikus felhasználási területei (K)

4.2. A rasztergrafika EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A raszter-grafikus modellezés alapjai (K)

• Raszter-grafikus primitívek (K)

• A raszter-grafikus felhasználói felület (K)

• Raszteres képek tárolása, képtípusok (K)

• Képtömörítés (K)

4.3. A vektorgrafikus modellezés EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A vektorgrafika modelltere(K)

• A vektorgrafikus adatbázis (K)

• Térbeli görbék és felületek modellezése (K)

• Geometriai modellező eljárások (K)

• Fényforrások modellezése (K)

• Mozgó karakterek vektorgrafikus modellezése (K)

• Modellezés a vektorgrafikus felhasználói felületen (K)

4.4. A vektorgrafikus megjelenítés EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A vektorgrafikus megjelenítés lépései, a renderelés (K)

• A renderelt képek alaptípusai (K)

• Felületek sokszögekkel való közelítése, tesszelláció (K)

• Ablakozás és kivágás (K)

• A látható kép meghatározása (K)

• Megvilágítási és árnyalási algoritmusok (K)

4.5. A számítógépes grafika szabványai EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Raszter-grafikus szabványok (K)

• Vektorgrafikus szabványok (K)

• Az OpenGL (K)

• A Direct X és a Direct 3D (K)

4.6. A grafikus hardver és szoftver GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A grafikus hardver és szoftver architektúrája (K)

• A grafikus hardver és a grafikus processzor (K)

• Grafikus programozás OpenGL környezetben (K)

• Vertex és pixel shader programok (K)

• A professzionális grafikus szoftverek (K)

• Freeware (nyílt forráskódú) grafikus szoftverek (K)

4.7. A virtuális valóság modellezése GYÓ: 2 óra; ET: 2 óra (K)

4.8. Fotorealisztikus renderelés a gyakorlatban
(PovRay) GYÓ: 2 óra; ET: 2 óra (K)

4.9. 3D modellezés Blenderrel GYÓ: 4 óra; ET: 4 óra (K)

4.10. Animáció-készítés Blenderrel GYÓ: 4 óra; ET: 4 óra (K)

Kliensoldali programozás

A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókkal/hallgatókkal a kliensoldali programozás elemeit, a dinamikus weboldalak készítéséhez elengedhetetlen osztálymodellek, valamint szkriptnyelvek alkalmazási technológiáját.

Kliensoldali szkriptek készítése EÓ: 6 óra; GYÓ: 9 óra; ET: 15 óra

• Programozás JScriptben és VBScriptben (K)

• Utasítások (K)

• Változók és adattípusok (K)

• Vezérlőszerkezetek (K)

• Eljárások és függvények (K)

Dinamikus HTML modell EÓ: 6 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 12 óra

• A modell felépítése (K)

• Osztályok, tulajdonságok, metódusok, vektorok (K)

• A dinamikus tartalom (K)

• A dinamikus stílus (K)

A DHTML programozása EÓ: 3 óra; GYÓ: 9 óra; ET: 12 óra

• Programozási feladatok a fontosabb osztályokkal, objektumokkal (K)

• Események kezelése, event bubbling (K)

• Sütik kezelése (K)

• Böngészővel kapcsolatos információk kinyerése (K)

• Formok adatainak kezelése, ellenőrzése (K)

Összetett feladat megoldása EÓ: 0 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 6 óra

Szakmai angol nyelv I.

A tantárgy célja, hogy

• megismertesse a tanulókkal az informatikán belül a számítástechnikában – a programozás, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, adatvédelem stb. – használt legfontosabb szavakat, kifejezéseket idegen nyelven;

• a tanuló képes legyen a szakmáján belül alapszinten egyszerű informatikai szövegeket elolvasni, a lényeget megérteni;

• a tanuló képes legyen szótárt használni azzal a céllal, hogy a számára ismeretlen, a szakmájához szorosan kapcsolódó szakszókincset és szakmai szövegeket fel tudja dolgozni;

• megtanítsa azokat a legegyszerűbb nyelvhelyességi szerkezeteket, amelyek nélkül a felhasználó nem képes egy egyszerű idegen nyelvű szöveget előállítani (email, utasítás, program), illetve az idegen nyelvű szöveget félreértené (szenvedő szerkezet, segédigék stb.).

A tantárgy tanítása alapszintű nyelvtudással belépő csoportoknál az első félévtől kezdődik. Amennyiben a csoport nyelvi előképzettség nélkül áll össze, az első félév a minimális nyelvi alapszintre való felhozatallal telik. Az alapszint megmérése az első félév zárása előtt ún. évfolyamteszt segítségével történik. Ennek sikeres teljesítése nélkül (legalább 50%) a tanuló újabb tesztet az első év végéig tehet. Amennyiben ez akkor sem sikerül, második osztályba nem léphet.

1. A csoport tudásától függően kiválasztott számítástechnikai angol tankönyv feldolgozása a felsorolt témakörök figyelembevételével.

2. A tankönyv mellett az internetről letöltött naprakész kapcsolódó cikkek feldolgozása.

3. A csoport igényének megfelelő kiegészítő készségfejlesztő feladatok, anyagok feldolgozása (nyelvhelyesség, hallásértés fejlesztés stb.).

Felzárkóztatás és kommunikáció GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Tudásszint felmérése (K)

• Szókincs és nyelvtani rendszerező ismétlés, gyakorlás (K)

• Folyamatos készségfejlesztés: hallás utáni értés, olvasott szöveg értése, egyszerű szöveg írása, szóbeli kommunikáció. (K)

Informatikai alapszókincs GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A hardver részei (K)

• A számítógép működése (K)

• Számítógéptípusok, perifériák (K)

Szövegszerkesztés és táblázatkezelés GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Műveletek és hibalehetőségek (K)

• Felhasználói felület (K)

Szaktantárgyak és foglalkozások GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Az iskola, órarend, tantárgyak (K)

• Önéletrajz és munkakeresés (K)

• Munkakörök (K)

Hibalehetőségek és elektronikus eszközök GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Segítségkérés és tanácsok (K)

• Egyszerű és bonyolultabb digitális eszközeink (K)

Szoftverek és szórakozás GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• CD ROM-ok és letölthető programok (K)

• „Ingyen” szoftver? (K)

• Hackerek és az adatletöltés (K)

Informatika a háztartásban GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Háztartási eszközeink (K)

• Az internet, mint információforrás (K)

• Hálózatok (K)

WWW GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Honlapszerkesztés (K)

• Multimédia (K)

• Hasznos címek és keresőprogramok (K)

Adatbiztonság és adatvédelem GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Vírusok és más kártevők (K)

• Háttértárolás (K)

Elektronikus tananyagok GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A jövő tanulási formái – jellemzői (K)

• Hasznos CD ROM-ok (K)

• A WEB az információk tárháza (K)

Szerzői rendszerek I-II.

A tantárgy célja, hogy a tanuló képes legyen interaktív multimédiás alkalmazás tervezésére és kivitelezésére online és offline fejlesztői környezetben egyaránt: megtanulja a különböző médiumok hatékony kezelését, az interakció és a navigáció fogalmát, létrehozásuk technikáit, az online és offline publikálás szabályait.

Tananyag

II. félév

Kontakt elmélet:	15 óra
Csoportos gyakorlat:	30 óra
Egyéni (önálló) tanulás:	60 óra

III. félév

Kontakt elmélet:	15 óra
Csoportos gyakorlat:	30 óra
Egyéni (önálló) tanulás:	45 óra
A tantárgy összes óraszáma:	195 óra

A tananyag témáinak részletezése

II. félév

A multimédia, az interakció,
a navigáció alapfogalmai EÓ: 3 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 12 óra

• A Flash MX szerzői rendszer alapfogalmai (K)

• A Flash mozi felépítése, framekezelés (K)

• A Flash MX szerzői rendszer fejlesztői felülete, panelek (K)

Grafikai és animációs lehetőségek EÓ: 3 óra; GYÓ: 9 óra; ET: 12 óra

• A Flash grafikai lehetőségei, eszközei (K)

• Az animáció fogalma, animációs technikák (K)

• Animációs technikák a Flash-ben III. (komplex animációk) (K)

• Animációs technikák a Flash-ben II. (guide, mask) (K)

• Animációs technikák a Flash-ben I. (tweening) (K)

Média kezelés alapjai EÓ: 3 óra; GYÓ: 9 óra; ET: 21 óra

• Média kezelés alapjai, a multimédiás bemutató felépítése (K)

• Szövegek és képek kezelése a Flash-ben (K)

• Videók és hangok kezelése a Flash-ben (K)

• Hatékony objektumkezelés szimbólumokkal (K)

A navigáció megvalósítása EÓ: 3 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 15 óra

• Navigáció és interakció a Flash-ben, az AS alapjai (K)

• Navigációs alkalmazás tervezése és kivitelezése (menük) (K)

• Navigációs alkalmazások (menürendszerek) (K)

III. félév

Az interakció alapjai, ActionScript alapok EÓ: 9 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 24 óra

• Interakció a szimbólumokkal II. (űrlapok, komponensek) (K)

• Interakció a szimbólumokkal I. (drag/drop, hit, movie clip tulajdonságok) (K)

• Állományok dinamikus kezelése II. (videók és hangok) (K)

• Állományok dinamikus kezelése I. (szövegek és képek) (K)

• Dinamikus médiakezelés a Flash-ben (K)

• Függvények használata a Flash-ben (K)

• Beágyazódás, konténerek, hivatkozások (K)

• Változók és típusok, vezérlési szerkezetek (K)

• Tulajdonságok és metódusok (K)

• Események, szkript típusok (K)

• Interaktív rendszerek tervezése, interakciós felületek,
  munka a szimbólumokkal (K)

Interaktív alkalmazások,
dinamikus Flash filmek EÓ: 6 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 21 óra

• A Flash kapcsolata egyéb rendszerekkel I. (XML) (K)

• Optimalizálás, publikálás (K)

• A Flash kapcsolata egyéb rendszerekkel II. (PHP, HTML) (K)

• XML adatbázis használata a Flash-ben (K)

Hang- és videotechnika

A tanulók megismertetése az önálló hang- és videofelvételek készítésének feltétel- és eszközrendszerével, a hang és a mozgókép digitalizálásának alapvető elméleti és gyakorlati hátterével, módszereivel, eszközeivel, szabványaival, a digitalizált anyagok multimédia alapú anyagokba történő integrálásával és a vonatkozó szerzői jogi ismeretekkel.

4.1. A hang és az emberi hallás EÓ: 3 óra; ET: 3 óra (K)

1. A hang fizikai jellemzői

2. Átviteli rendszerek tulajdonságai

3. A hallás fiziológiai alapjai, az emberi hallás sajátosságai

• Hallás- és fájdalomküszöb

• Hangerősség, hangosság

• Irányérzet

• Hangmagasság, hangszín

• Hangelfedés

4.2. Hangkeltés és hangrögzítés EÓ: 3 óra; ET: 2 óra (K)

• A hangkeltés elve és eszközei.

• Elektromos hangok generálása, hangminták előállítása.

• Hangkártyák funkciói és működésük.

• A hangrögzítés elve, módszerei és eszközei.

• A hangtér leképzése, mikrofonok, mikrofon karakterisztikák, mikrofon elhelyezési sémák.

• Az analóg hangrögzítés eszközei, a hangfelvétel tárolása.

• A digitális hangrögzítés.

  • A hang mintavételezése és kvantálása, a PCM eljárás.

  • Szabványos mintavételi frekvenciák.

  • Hangállományok tömörítése.

• Tömörítés technikai eljárásokkal.

• Pszichoakusztikus tömörítés.

• Hangállomány formátumok.

• Egy- és többcsatornás hangrögzítés, szabványok.

4.3. Az emberi látás sajátosságai EÓ: 3 óra; ET: 2 óra (K)

• Az elektromágneses színkép.

• Az optikai sugárzás.

• A látható sugárzás.

• Fotometriai alapok.

• Az emberi látás mechanizmusa és sajátosságai.

• A láthatósági függvény.

• A szem felbontóképessége, a térlátás.

• A folyamatos mozgás érzékelése.

• A színlátás.

4. 4. Videó anyagok készítéséhez szükséges
elméleti ismeretek EÓ: 6 óra; ET: 8 óra (K)

• Képformátumok.

• Felvételi formátumok.

• Mozifilm formátumok.

• Megjelenítési lehetőségek.

• TV és videó rendszerek.

• A TV képalkotási elve.

• Analóg TV szabványok.

• Analóg videó szabványok.

• Digitális TV szabványok.

• Digitális videó szabványok.

• Számítógépes képalkotás.

• Szabványos felbontás és színmélység.

• A monitor képalkotása.

• A TV film megjelenítése monitoron.

• Mozgókép formátumok.

• Videó jelek digitalizálása.

• Leképzés, mintavétel, kvantálás.

• Képfrissítés, színmélység.

• Videó állományok tömörítése.

• A JPEG és a Motion JPEG eljárás.

• Az MPEG eljárás.

• A VideoCD.

• A DVD.

• Videó kártyák funkciói és működésük.

• Videó kamerák fajtái, működésük.

• Analóg kamerák.

• Digitális kamerák.

• Videó állományok digitalizálási lehetőségei.

• Digitális felvételek tárolása a számítógépen.

• Analóg felvételek digitalizálási módjai.

• Videó in/out-os videókártyák.

• Belső digitalizáló kártyák.

• Külső digitalizáló eszközök.

• A videó készítés alapjai.

• A mozgóképkészítés fázisai.

• Előkészületek (helyszín kiválasztása, megvilágítás, szinopszis, forgatókönyv).

• Forgatás.

• Utómunkálatok.

• A nemlineáris videó-szerkesztés.

  • Alapfogalmak.

  • Hardver feltételek.

  • Szoftver feltételek.

4.5. Digitális hang- és videoállomány készítése GYÓ: 30 óra (K)

• Hangfelvétel készítése

  • Hangfelvétel készítése mikrofonnal.

  • Hangfelvétel készítése külső jelforrásról.

  • Hangfelvétel szerkesztése.

  • Vágás, összefűzés, zajszűrés, effektezés.

  • Mentés megadott formátumban.

Videó felvétel készítése Videó felvétel készítése analóg kamerával Videó felvétel készítése digitális kamerával. A videó felvételek rögzítése a számítógépen. A digitális videoanyagok szerkesztése Vágás, darabolás, átméretezés, összefűzés. Áttűnések, effektek készítése. Feliratok készítése. Hangosítás. Mentés megadott formátumban. A hang és videó állományok felhasználásának jogi alapjai.

Adatbáziskezelés – SQL

A modul célja, hogy megismertesse a széleskörűen alkalmazott relációs adatbázisok SQL-ben történő feldolgozását.

SQL nyelv elemei GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A nyelv mint szabvány és kapcsolata a 4GL fejlesztői eszközökkel

• Adatbázis, táblák, adattípusok, kifejezések, aggregáló függvények

• Adatbázis felépítése; adat-, eredmény-, nézet-, index-tábla

Az SQL parancsai GYÓ: 12 óra; ET: 3 óra

• adatdefiníciós: adatbázis létrehozása, megnyitása, törlése; adattábla létrehozása, megmódosítása, törlése; sorok bevitele, módosítása, törlése

• lekérdező: E-tábla létrehozása; a SELECT parancs és minden alparancsa (sor, oszlop kiválasztása, csoportosítás, rendezés, több tábla összekapcsolása, beágyazott SELECT, E-tábla elmentése)

• megszorítások és triggerek az újabb SQL-szabványokban

• hozzáférési jogok kiosztása és visszavonása táblákon ill. adatbázison végzett műveletekre

• tranzakciós eljárások érvényesítése és érvénytelenítése

Összetett lekérdezések készítése GYÓ: 9 óra; ET: 9 óra

Objektum-orientált programozás II.

A tantárgy az Objektumorientált programozás I. tantárgyra alapozva továbbfejleszti a feladatmegoldó készséget, valamint a programozástechnológiai ismereteket. A tantárgy célja, hogy a tanuló/hallgató képes legyen egy komplett desktop alkalmazást technikailag megvalósítani. A tantárgy keretében példaként komplett, dokumentált szoftverek kerülnek bemutatásra.

A tanuló/hallgató

• sajátítsa el magasabb szinten egy vizuális fejlesztőkörnyezet használatát;

• legyen képes egy diplomamunka szintű feladat technikai megvalósítására;

• alkalmazza a megismert tervezési módszereket szoftver fejlesztése során;

• legyen képes a feladatnak megfelelő, magasabb szintű felhasználói felület kialakítására;

• legyen képes adatbázis-, illetve hálózati kapcsolatot megvalósító alkalmazást létrehozni;

• legyen képes nyomtatási listákat készíteni;

• tudjon telepítőkészletet és segítséget készíteni az elkészített alkalmazásához.

Magasabb szintű komponense EÓ: 10 óra; GYÓ: 10 óra ET: 15 óra

• Állapotjelző (K)

• Elrendezési stratégiák (K)

• Értékkiválasztó görgetősáv (K)

• Fastruktúra (K)

• Felbukkanó menü (K)

• Keretek (K)

• Segédeszköz panel (K)

• Szövegmező (K)

• Táblázat (K)

• XML feldolgozása (K)

• Speciális panelek (K)

• Komponensek megjelenítésének meghatározása (K)

• JavaBean (K)

Adatbázis programozás EÓ: 10 óra; GYÓ: 10 óra; ET: 20 óra

• Adattábla formátumok kezelése (K)

• Adattábla készítése (K)

• Adattáblák, adatok megjelenítése, komponensek (K)

• Kapcsolatok létrehozása (K)

• SQL lekérdezése alkalmazása (K)

• Tranzakciókezelés (K)

• Jogosultságok (K)

Alkalmazáskészítés EÓ: 10 óra; GYÓ: 10 óra; ET: 15 óra

• Alkalmazások típusai: SDI, MDI (K)

• Alkalmazások közötti kommunikáció: Vágólap, Drag & drop technika (K)

• Help készítés (K)

• Riportkészítés (K)

• Telepítés (K)

• Varázslók készítése (K)

• Kliensszerver alkalmazás (K)

• Többrétegű alkalmazások (K)

Internetes alkalmazásfejlesztés II.

Alapvető ismereteket/gyakorlatot biztosítson

• az Internetes szerveroldali programozásban PHP nyelv segítségével;

• megismertesse ennek alkalmazását dinamikus weboldalak kialakításában;

• példákat mutasson be adatbázis-elérésre és adatok feldolgozására weben
  keresztül.

Alapozás EÓ:3 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• Webes architektúrák és a PHP (K)

• Munkakörnyezet kialakítása és alapszintű használata (K)

• Alapvető PHP szintaxistípusok, változók, állandók, kifejezések, operátorok (K)

• Vezérlési szerkezetek (K)

• Függvények (K)

• Kivételek (Exceptions) (K)

A PHP API áttekintése EÓ: 6 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• String függvények, stringműveletek (K)

• Tömbkezelés (K)

• Dátumkezelés (K)

• SMTP függvények (K)

• Reguláris kifejezések (PCRE) (K)

Gyakorlati fejlesztés PHP alapon EÓ: 6 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• Alkalmazások megtervezése (K)

• Adatok átvitele kliens-szerver és szerver-kliens irányban (K)

• HTML és PHP kódok együtt (K)

• PHP változók és a form elemek kapcsolata (K)

• Függvények használata a PHP-ben (K)

PHP tervezési minták EÓ: 6 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• Fájl és könyvtár IO függvények (K)

• Fájlfeltöltés (K)

• Sessionkezelés (K)

• Cookie kezelés (K)

• Hitelesítés (K)

Adatbázis-kezelés EÓ: 3 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 6 óra

• Adatbázis kapcsolatok (K)

• MySQL függvények (K)

• SQL gyakorlati alkalmazása (K)

Képszerkesztés

A tantárgy alapvető célkitűzése, hogy a tanulók készség szintű ismereteket szerezzenek a Photoshop program és ezen keresztül a digitális képszerkesztés – gyakorlatában, teljes, átfogó képet kapjanak a program lehetőségeiről, és a fontosabb funkciókat elsajátítsák.

Cél továbbá a Photoshop képszerkesztő alkalmazás input és output lehetőségeinek elsajátítása, valamint project-folyamatba illesztése

A tantárgy 9 fő témakörrel foglalkozik részletesen:

• Adobe Photoshop kezelőfelületének bemutatása

• Állományok és képek kezelése

• Képmanipuláció

• Eszköztár használata

• Rétegek kialakítása

• Kiválasztás

• Görbék, csatornák, maszkolás

• Grafikus szűrők

• Színkezelés, képkorrekciók

4.1 Az Adobe Photoshop kezelőfelületének bemutatása GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Eszköztár, lebegő ablakok, navigáció,
  gördítősávok, menük, állapotsor,
  párbeszédpanelek, rács, vonalzók, segédvonal, paletták (K)

4.2 Állományok és képek kezelése EÓ: 3 óra GYÓ: 3 óra; ET: 2 óra

• File menü parancsai, pixeles képformátumok jellemzői
  (tömörített és tömörítetlen formátumok),
  új kép létrehozása, képfelbontási jellemzők,
  létező képek megnyitása, importálása, szkennerkép átvétele (K)

4.3 Képmanipuláció EÓ: 3 óra GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Képméretezés, képvágás, rajzvászon mérete,
  rács- vezetővonal- és vonalzóhasználat (K)

4.4 Eszköztár használata GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Festőszínek beállítása, rajzolás ceruzával, ecsettel,
  képkiöntés, színátmenetek, radír, előzményecset, helyi élesítés, fakítás (K)

4.5 Rétegek kialakítása EÓ: 1 óra GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Rétegkezelő paletta, rétegkiválasztás, új réteg létrehozása,
  rétegtípusok, szövegréteg, vektorréteg,
  rétegmásolás, törlés, rétegek konvertálása (K)

• Rétegek tulajdonságai: rétegsorrend, rétegek csatolása,
  csoportosítása, halmazok, kapcsolatok, rétegzárolás (K)

• Rétegeffektusok: vetett árnyék, külső ragyogás, domborítás stb… (K)

• Rétegegyesítés, összeolvasztás (K)

4.6 Kiválasztás GYÓ: 2 óra;ET: 3 óra

• Szabályos- és szabadkézi kiválasztás, varázspálca használata,
  kiválasztás szín alapján, kiválasztás megváltoztatása,
  finomítás, bővítés, csökkentés. Kiválasztás mentése, betöltése (K)

4.7 Görbék, csatornák, maszkolás EÓ: 3 óra GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Görbék paletta, görbék módosítása, kitöltése (K)

• Csatorna paletta, új csatorna létrehozása,
  kettőzése, szétválasztása, egyesítése, törlése stb… (K)

• Maszkolás: gyorsmaszkok és rétegmaszkok használata,
  váltás gyorsmaszk módba, rétegmaszk létrehozása, tiltása, törlése, kapcsolás a réteghez (K)

4.8 Grafikus szűrők EÓ: 2 óra GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Művészi-, homályosság-, ecsetvonás-, torzító-,
  zaj-, pixelate-, felület-, video-, digimarc szűrők (K)

4.9 Színkezelés, képkorrekciók,
nyomdai előkészítés, műveletek automatizálása EÓ: 3 óra GYÓ: 1 óra; ET: 3 óra

• Díszítőszínek, skálaszínek, színmodellek (RGB, HSB, CMYK, stb..) (K)

• Képelemzés, csúcsfény, szintek,
  tónusok, fényerő és kontraszt, színezet,
  telítettség, színkiegyenlítés, színcsere, színkorrekció,
  kiegyenlítés, keményítés, határérték stb. (K)

• Nyomdai előkészítéshez szükséges beállítások (K)

• Gyakran használt parancssorozatok automatikussá tétele (K)

3D grafika és animáció

A tantárgy alapvető célkitűzése, hogy a tanulót megismertesse:

• A számítógépi 3D-s grafika múltjával, jelenével, valamint egyéb – e területen folyamatban lévő jövőbeni fejlesztési törekvésekkel.

• A számítógépes animáció-készítés mélyebb ismereteivel, különös tekintettel a térbeli objektumok modellezésére, mozgatására, illetve a karakteranimálásra.

• A 3D Studio MAX szoftver kezelési ismereteinek megszerzése.

• A projektmunka megvalósítása kisebb csoportok kialakításával.

• Együttműködés más szoftverekkel input/output tekintetében.

A tantárgy 9 fő témakörrel foglalkozik részletesen:

• A számítógépi 3D-s grafika múltja, jelene, jelene, fejlesztési törekvések

• Alapismeretek

• Modellezési technikák

• Textúrázás

• Fények, kamerák

• Animáció-készítés

• Valós képalkotás, rendering

• Modellezés és animáció-készítés projectben

• Együttműködés más szoftverekkel

4.1 A számítógépi 3D-s grafika múltja, jelene,
fejlesztési törekvések GYÓ: 6 óra; ET:3 óra

• A 3D Studio MAX szoftver eddigi története, evolúciója (K)

• Helyzetkép a nemzetközi és a hazai film- és reklámpiacról
  illetve a hasonló jellegű innovatív tervezőprogramok gyakorlati jelentősége (K)

• Az említett szoftver általános bemutatása,
  a telepítés, üzembehelyezés lépései, környezeti beállítások (K)

4.2 Alapismeretek GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A program kezelőfelületének bemutatása (K)

• Modellezési alapfogalmak tisztázása,
  a programban is használt elnevezések, szakkifejezések magyarázata (K)

• Alapműveletek a „standard primitives”
  (előre definiált objektumok) használatával (K)

4.3 Modellezési technikák GYÓ: 6 óra; ET: 3 óra

• Shapes modellezés: (K)

2D-s alakzatok elkészítése,
majd 3D-s alakzatokká alakítás műveletei kihúzással, forgatással stb. (K)

• Objects modellezés:
  előre definiált objektumok (standars primitives) átformálása (K)

• NURBS modellezés:
  görbék rajzolása, karaktermodellezés (K)

• Rajzok, modellek importálása más grafikai alkalmazásokból
  (CorelDraw, AutoCAD stb.) (K)

• Objektumok transzformálása, mozgatása, forgatása stb. (K)

• Objektumok jellemzőinek beállítása, objektumszegmensek változtatása, pontonkénti, ill. „face”-enkénti átformálás, élsímítás stb.. (K)

• Konvertálás a különböző objektumtípusok között (K)

• Objektumok sokszorosítása, klónozása, tükrözése (K)

• Logikai műveletek: objektumok kivonása, összeadása, uniója (K)

• Objektumok csoportosítása, egymáshoz kapcsolása, eltüntetése, törlése (K)

• Modellező Plug-In-ek használata, lehetőségei. (K)

4.4 Textúrázás GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Az anyagszerkesztő modul általános bemutatása (K)

• Anyagok, felületek szerkesztése külső programok segítéségével
  (pl.: Photoshop)

• Felületek importálása külső programokból, ill. képfájlokból, utómunkálatok (K)

• A belső anyagszerkesztő modul paraméterezési lehetőségei:
  színbeállítások, felületi érdesség, fényesség, átlátszóság, stb. beállításai (K)

• Textúrák hozzárendelése a nyers objektumokhoz
  (face-enkénti hozzárendelés, többoldalas hozzárendelés).
  Textúrák többszörözése. (K)

4.5 Fények, kamerák GYÓ: 9 óra; ET: 3 óra

• Fényforrások elhelyezése a 3D-s térben, fényforrások típusai,
  fények transzformálása (K)

• Fény- és árnyékjellemzők beállítása. (K)

• Kamerák elhelyezése a 3D-s térben,
  kamerák típusai, kamerák transzformálása (K)

• Kamerák jellemzőinek beállítása, nézőpontok definiálása. (K)

4.6 Animációkészítés GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A „Time-line” jellemzőinek bemutatása és működése (K)

• 3D-s animáció jellezői: frame fogalma, animáció hossza és gyorsasága (K)

• Objektumok transzformációja, mozgatása időben és térben. (K)

• Fények és kamerák transzformációja, mozgatása időben és térben. (K)

• Karakterek mozgatása: mozgási útvonalak definiálása,
  csontváz elemeinek mozgatása, kinematikai jellemzők (K)

• Particle Systems (K)

• Karatkteranimáció (K)

• Különleges effektusok (robbanás, morphing, tűz, hullámmozgás stb) (K)

• Külső PlugIn-ek használata a 3D Studio MAX-ban (K)

4.7 Valós képalkotás, rendering GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Környezeti jellemzők - rendering environment - beállításai: atmoszféra, fényviszonyok stb. (K)

• Kiegészítő Rendering Plug-In-ek használata
  a minél élethűbb eredmény érdekében (K)

• A képalkotási beállítások állóképek, illetve animáció esetén:
  képfelbontás, állóképformátumok, mozgóképformátumok, tömörítési eljárások. Előkészítés a projektmunkára, animáció exportálása más programok által használt fájlformátumokba. (K)

4.8 Modellezés/animációkészítés GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Projektterv elkészítése: modellezési feladatok felosztása a munkacsoportban, hálózati- és hardver erőforrások felmérése, felosztása illetve igény szerinti egyesítése (Net Rendering). (K)

• Munkafolyamatok ütemezése, egymásba kapcsolása, projektfájlok használata. Importálás más projectekből, exportálás újabb projektekbe. (K)

4.9 Együttműködés más szoftverekkel GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A program inputj/output lehetőségei importálás/exportálás filmkészítés céljából (K)

• Az animáció hanganyaggal való egyesítése, vágási és különböző effektezési eljárások az Adobe Premiere, After Effects segítségével (K)

• Flash animációk készítése (pl. webre) 3D Studio MAX-ban, animációink interaktívvá tétele, webes látványterv elkészítése 3D Studio MAX-ban (K)

Művészettörténet

A tantárgy célja az általános műveltség és az esztétikai érzék fejlesztése, valamint a anulók6/hallgatók felkészítése arra, hogy tanulmányaik és munkájuk során megfelelően alkalmazzák a művészettörténet által fejlesztett készségeket. Ennek elősegítésére a tanulók/hallgatók megismerkednek a művészettörténet alapfogalmaival, korszakaival, kulcsemlékeivel és -alkotóival, valamint intézményrendszerével és helyzetével magyarországi, valamint nemzetközi kontextusban.

Ókori művészet EÓ: 3 óra; ET: 1óra

• Görög művészet (K)

• Római művészet (K)

• Egyiptomi művészet (K)

Középkori művészet EÓ: 3 óra; ET: 1óra

• A honfoglaló magyarság művészete (K)

• Romanika (K)

• Gótika (K)

• Az Árpád-kor és az Anjou-k művészete (K)

Reneszánsz és manierizmus; a barokk és a rokokó EÓ: 3 óra; ET: 2óra

• A reneszánsz délen (K)

• A reneszánsz északon; manierizmus (K)

• Magyar reneszánsz (K)

• Egyetemes barokk és a barokk klasszicizmus (K)

• Magyar barokk (K)

• Rokokó (K)

A 19. század művészete; 20. századi és kortárs művészet EÓ: 3 óra; ET: 2 óra

• Klasszicizmus és romantika, impresszionizmus és társaik (K)

• A 19. század Magyarországon (K)

• Külföldi irányzatok (K)

• Hazai irányzatok (K)

• Kortárs művészek és műgyűjtés (K)

Design, tipográfia, kiadványszerkesztés

A tanulók megismertetése az alapvető tipográfiai és design elmélettel és szabályokkal; a kiadványszerkesztés alapjaival. Ismerjék fel az egyes feladatoknál a megvalósításban felmerülő problémákat.

A tipográfia alkotóelemei EÓ: 3 óra; ET: 2 óra

• Betű (K)

• Betűköz (K)

• Egalizálás – nagybetűs egalizálás (K)

• Ligatúra (K)

• A kisbetűs szedés szóközei nem jók a nagybetűkhöz (K)

• Szóköz és sorköz - a térközök hierarchiája és optikája (K)

• Írásjelek és jelkészlet és számok (K)

• Az iniciálék (K)

Tipográfiai méretrendszer EÓ: 3 óra; ET: 4 óra

• Szedés, sorvégződés, elválasztás (K)

• Szövegközi kiemelések, sorzárás, olvashatóság (K)

• Hasábok és igazítás (K)

• A tipográfia méretrendszere – betűméret (K)

• Ciceró, centiméter, pica (K)

Betűtípusok csoportosítása;
Teljes tipográfiai oldal EÓ: 3 óra; ET: 5 óra

• Betűválasztás (K)

• Betűváltozatok (K)

• Hamis és igazi (K)

• Kurzív, verzál, kiskapitális, félkövér stb. (K)

• Betűtorzítás, betűkeverés (K)

• Margók, szedéstükör (K)

• Tördelés, címrendezés, gombok és menük (K)

• Képtördelés, kompozíció (K)

• Körbefuttatás (K)

• Modulhálós tervezés (K)

Színek esztétikai hatása EÓ: 3 óra; ET: 4 óra

• Kontrasztok és olvashatóság (K)

• Színek térhatása és kompozíció (K)

A multimédiás anyagok dizájnjának fejlődése EÓ: 9 óra; ET: 3 óra (K)

A webes felületek generációi EÓ: 6 óra; ET: 3 óra (K)

A jövő kezelőfelülete és dizájnja EÓ: 3 óra; ET: 3 óra (K)

Szakmai angol nyelv II.

A tantárgy célja, hogy

• megismertesse a tanulókkal az informatikán belül a számítástechnikában – a programozás, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, adatvédelem stb. – használt legfontosabb szavakat, kifejezéseket idegen nyelven;

• a tanuló képes legyen a szakmáján belül alapszinten egyszerű informatikai szövegeket elolvasni, a lényeget megérteni;

• a tanuló képes legyen szótárt használni azzal a céllal, hogy a számára ismeretlen, a szakmájához szorosan kapcsolódó szakszókincset és szakmai szövegeket fel tudja dolgozni;

• megtanítsa azokat a legegyszerűbb nyelvhelyességi szerkezeteket, amelyek nélkül a felhasználó nem képes egy egyszerű idegen nyelvű szöveget előállítani (email, utasítás, program), illetve az idegen nyelvű szöveget félreértené (szenvedő szerkezet, segédigék stb.).

Kommunikáció fórumokon és a „csevegés” GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Fórumok, csevegőprogramok (K)

• Intranet (K)

• Hasznos internetcímek, linkek (K)

• Elektronikus és internetes szótárak használata (K)

Elektronikus levelezés és számlázás GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Elektronikus levelezés (K)

• Elektronikus számlázás

Hivatalos levelek GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Hivatalos levelek fajtái (információkérés és -adás, reklamáció stb.) (K)

• Hivatalos levelek írása (K)

Kép és hangátvitel GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Telefonos kommunikáció (K)

• Modern kommunikációs lehetőségek mobiltelefonon keresztül (K)

• Fax használata (K)

Munkavédelem GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Biztonságos munkavégzés, balesetmegelőzés (K)

• Idegen nyelvű munka- és tűzvédelmi leírások (K)

• Biztonsági szabályok betartatása (K)

Adatformák ismertetése, prezentáció GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Statisztikai adatok szókincse (százalékos arányok, trendek stb.) (K)

• Adatok grafikai megjelenítéseinek szókincse
  (táblázat, grafikon, oszlop- és kördiagram stb.) (K)

• Prezentáció készítése (K)

Szabványok GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Munkavégzéshez szükséges szabványok (K)

• Minőségellenőrzés (K)

Környezetvédelem GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Környezetvédelem az informatikában (K)

• Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, hulladékkezelés (K)

Jogi ismeretek GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Munkavállaló jogai és kötelességei (K)

• Kiküldetés, áthelyezés, külföldi munkavégzés (K)

• Személyiségi jogok, adatvédelem

Munkahelyi kommunikáció GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Cégformák, vállalatok felépítése (döntéshozatal szintjei, osztályok) (K)

• Műszaki dokumentáció, karbantartás (K)

Szerzői jog

A gazdaságban a materiális javak mellett egyre jelentősebb szerepet kapnak az immateriális javak, s a gazdálkodó szervezetek vagyonának esetenként jelentős része a szellemi tulajdon. A leggyorsabban fejlődő cégek nem „fizikai” terméket, hanem szellemi termékeket (pl. szoftver, film, licenciák stb.) hoznak létre.

A Magyar Polgári Törvénykönyv a „személyek polgári jogi védelme” című fejezetében szabályozza a személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat. A szellemi alkotások joga a polgári jogon belül lényegében két nagy területre oszlik: az egyik az iparjogvédelem (szabadalom, védjegy), a másik a szerzői jog. A szerzői jog legújabb önállóan szabályozott részterülete a szoftverek jogi szabályozása.

Az Internet térhódítása újabb problémák elé állítja a jogalkotókat és a jogalkalmazókat egyaránt.

A tantárgy keretében a tanulók/hallgatók megismerhetik az említett területek – kiemelten az új szerzői jogi törvény – legfontosabb szabályait, és érdekes jogesetek ismertetésével ízelítőt kapnak a bírói gyakorlatból is. A tankönyv mellékletében a témával kapcsolatos iratminták is fellelhetők, hogy a tanulók/hallgatók megismerjék a közösségi jog és a magyar jogrendszer viszonyát.

A szerzői jog EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A szerzői jogi törvény történelmi előzményei (K)

• „Szomszédos jogok” (K)

• A szerzői jogi védelem tipikus tárgyai (K)

• A szerző személyhez fűződő jogai (K)

• A szerző vagyoni jogai (K)

• A mű felhasználásának fajtái (K)

• A munkaviszonyban létrehozott mű (K)

• Védelmi idő (K)

• A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátai (K)

• A felhasználási szerződések (K)

• Kiadói szerződés (K)

• A médiumok személyhez fűződő jogokat
  és szerzői jogokat érintő főbb szabályai (K)

• Egyes műfajokra vonatkozó sajátos szabályok (K)

• A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelése (K)

• A szerzői jog megsértésének következményei (K)

• A szerzői jog és a Copyright (K)

• A szerzői jog védelme az internetes közzététel esetén (K)

• A szerzői jog és a bírósági jogalkalmazás (A)

A szoftver EÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• A szoftver egyéni, eredeti jellege (K)

• A szoftverek használata (K)

• A szoftver magáncélú másolása (K)

• A szoftver „kölcsönzése” (K)

• A szoftverhasználat műfajspecifikus szabályai (K)

• További eltérések a szerzői jog általános szabályaitól (K)

• A szoftver jogi védelme (K)

• Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (K)

Munkaerő-piaci ismeretek és álláskeresési technikák

A Munkaerő-piaci ismeretek egy olyan több szempontú, interdiszciplináris tantárgy, melynek célja, hogy a tanulót/hallgatót, mint megbízható szintű ön- és társismerettel bíró személyiséget, a hazai és EU munkaerőpiacon való részvételre felkészítse, emberi erőforrásait tudatosan fejlessze és az álláskeresési technikák gyakorlati alkalmazásához tanácsokkal lássa el.

Karriercélok és karriertervezés GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• A karrier értelmezése (K)

• Karriercélok, karriertervezés és jövőkép (K)

• A karrier alakulását meghatározó környezeti és személyes tényezők (K)

• Karriertendenciák, karrierperiódusok, karriermenedzsment (K)

• Kompetenciák értékelés és eltéréselemzés (kompetenciadeficit),
  karrierfejlesztés (K)

• Kulcskompetenciák (típusai, kategorizálása, felértékelődése) (K)

A szakképzettség és a kompetenciák viszonya GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• Kapunyitási pánik (K)

• A tanulásfelfogás változása (K)

• Fenntartható tanulás, tanulási motiváció, a tanulás fajtái (K)

• A tanulás mint egész életre szóló program (K)

• A kompetencia értelmezése, a kompetencia-összetevők szintjei, a végzettség, szakképzettség és a kompetenciák viszonya (K)

• Mesteri cím (A)

• A 2006-ban kiadott OKJ alapelvei (A)

• Tanulási stílusok (A)

Élet az iskola befejezése után GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• Felkészülés az álláskeresésre (K)

• Erősségek és gyengeségek (K)

• Pályázás álláshirdetés nélkül (K)

• Online álláskeresés (K)

• Offline álláskeresés (K)

• Munkaerő-közvetítés, állásvadászatot támogató szervezetek (K)

• Munkaerő-kölcsönzés (K)

• Munkavállalási lehetőségek az EU-ban (K)

Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkahelyet? GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• A megfelelő álláspályázat elemei (K)

• Felkészülés az interjúra (K)

• Az állásinterjú (K)

• A pszichológiai tesztek és fajtáik (A)

• Az értékelő/kiválasztó központ (A)

A munkavégzés során létesíthető jogviszonyok GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• Jogviszonyok fő jellemzői (K)

• Munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony) (K)

• Vállalkozási, megbízási szerződés (K)

• Színlelt szerződés (A)

• Ajánlható vállalkozási formák (A)

• Munkavégzés vállalkozóként vagy alkalmazottként (K)

• A diploma értéke az EU-ban (K)

• Foglalkoztatás a START program keretében (K)

• Ösztöndíjas foglalkoztatás (K)

Részvétel a munkahelyi közösségben GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• A kultúra és hatásai az egyénre és a közösségre (K)

• Munkahelyi csoportok élete (K)

• Esettanulmány – a vállalati politika, a folyamatok, a szervezeti formák, a tárgyi-technikai feltételek elemzése. Cél: ezek alapján a hatékonyság növelésére egy módszer kidolgozása (E)

Motiváció, bérezés, ösztönzés GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• Ösztönzésmenedzsment, motiváció (K)

• Javadalmazás – egyéni bérezés, juttatások, nem materiális ösztönzés (K)

• Béralku – néhány alapigazság, az első bértárgyalás,
  bérelemek, béren kívüli juttatások (K)

Egyensúlycentrikus életvitel GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• Különböző emberi létfelfogások, az emberkép egységessége (A)

• Család – típusai, funkciói (K)

• Mit adhat nekünk a munka? (A)

• Az egyén és a vállalat eltérő céljai (K)

• A munkavállaló mint emberi erőforrás (E)

• Nők, férfiak, család; a bérmunka mint az egyenjogúság fokmérője (E)

• Nem tipikus foglalkoztatási formák –
  távmunka, határozott idejű munkaszerződés, részmunkaidős foglalkoztatás,
  munkaerő-kölcsönzés, alkalmi munkavállalás (K)

Menni, maradni vagy változtatni:
hogyan tudjuk elkerülni a munkanélküli státust? GYÓ: 1 óra, ET: 3 óra

• Ki számít munkanélkülinek, álláskeresőnek, pályakezdő álláskeresőnek? (K)

• A munkaügyi központok rendszere, a támogatások formái (K)

• Álláskeresési megállapodás, álláskeresési járadék, képzéstámogatás (K)

• A képzések fajtái; vállalkozóvá válás támogatása (K)

• Vállalkozói járadék, rendszeres szociális segély (K)

• Megfontolások munkahelyváltás esetén (A)

• Europass – önéletrajz, nyelvi útlevél, oklevélmelléklet,
  bizonyítványkiegészítő, mobilitási igazolvány, kompetenciaportfólió (K)

Esettanulmány adatbázis specifikációra

A modul célja, hogy készségszintűvé tegye az ellentmondásmentes ügyvitelt kielégítő relációs adatbázis tervezését és specifikálását a lehető legteljesebb SQL-szintű beépítésekkel.

Mintafeladatok (12 kontakt óra)

A mintafeladat (FUTÁR-szolgálat) bemutatása (3 óra)

A kötelező feladatok értelmezése, kiosztása (3 óra)

Mintafeladat (Könyvtári nyilvántartó) adatfolyamatok leírására (3 óra)

Mintafeladat (Rendelés-nyilvántartás) SQL megszorítások beépítésére (3 óra)

Projektmunka (21 óra csoportos gyakorlat):

A rendszer funkcióinak pontosítása (3 óra)

A rendszer adatbázisának és ügyvitelének megvitatása (3 óra)

Az ügyviteli folyamatok adatszintű leírása (3 óra)

Az adatbázis-szerkezet véglegesítése
a megszorítások meghatározásával (3 óra)

A kimutatások [+bizonylatok] összeállítása (3 óra)

A megszorítások, keresések, ellenőrzések,
kimutatások SQL-ben történő megvalósítása (3 óra)

A feladat dokumentációjának összeállítása [bemutatóval] (3 óra)

Az elkészített specifikációk megvédése (3 óra)

Esettanulmány webalkalmazás fejlesztésére

Alapvető ismereteket/gyakorlatot biztosítson, hogy a tanulók/hallgatók képesek legyenek a korábban tanult kliens és szerver oldali programozás, dinamikus weboldalak, adatbázis-kezelés és webdesign ismeretek együttes felhasználásával megtervezni és létrehozni egy összetett webalkalmazást, csapatmunka keretében.

4.1. Követelmények felmérése EÓ: 3 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Követelmények felmérése, megfogalmazása (K)

• Dokumentáció készítése (K)

• Megrendelő kikérdezése, látványtervek elkészítése, egyeztetése (K)

• Felület grafikai, tipográfiai és színvilágának kiválasztása (K)

4.2. Feladatok megfogalmazása és elosztása EÓ: 3 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Tervezési ismeretek, módszerek (K)

• Navigáció megtervezése (K)

• Szoftvereszközök kiválasztása (K)

4.3. Adatbázis tervezése EÓ: 3 óra; GYÓ: 3 óra; ET: 3 óra

• Logikai és fizikai adatbázis tervek (K)

• Kísérletek, tárolási igény felmérése és archiválás megtervezése (K)

4.4. Az egyes részfeladatok ütemezett
végrehajtása EÓ: 3 óra; GYÓ: 15 óra; ET: 3 óra

• Egyéni és csoportos munka, a specialisták irányítása alatt (K)

• Az elkészült és külön-külön tesztelt elemek illesztése (K)

• Tesztelés a teljes rendszerre (K)

• Megfelelő tesztfeladatok és tesztelési körülmények kiválasztása (K)

4.5. Felhasználói dokumentáció EÓ: 3 óra; GYÓ: 6 óra; ET: 3 óra

• Felhasználói dokumentáció elkészítése (K)

• A dokumentáció összehasonlítása a kész rendszerrel (K)

• Dokumentált működés ellenőrzése (K)

Vizsgainformációk

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

• Modulzáró vizsga eredményes letétele
• Gazdálkodó szervezetnél eltöltött 3 hónapos gyakorlat teljesítése
• Iskolai rendszerű szakképzés esetén:
• Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró
• vizsga eredményes letételével

A szakmai vizsga részei

1. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1180-06 Korszerű munkaszervezés

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számítógép-kezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek
alkalmazása. Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív
Időtartama: 60 perc

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Elsősegélynyújtás, újraélesztés
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 30 perc

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek. Hulladékok csoportosítása,
minősítése, kezelése és a hulladékok szelektív gyűjtése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 50%
2. feladat 20%
3. feladat 30%

2. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1181-06 Gazdálkodás, projektvezetés

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Projektirányítási rendszerek, projekttervezés, kockázatelemzés, erőforrás-kezelés
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Megadott feltételek alapján a vállalkozási forma kiválasztása, indításának,
működtetésének, átszervezésének megtervezése, működésének elemzése. Számla-, nyugta kibocsátás
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 120 perc

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 60%
2. feladat 40%

3. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2270-06 Web-alkalmazás fejlesztés előkészítése

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számítógépes hálózatok
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Multimédia rendszerek
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Internetes alkalmazások
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: 15 perc

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 40%
2. feladat 30%
3. feladat 30%

4. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1188-06 Web-alkalmazás tervezés

Mit kínál a LIA Iskola?

Ha többet szeretnél megtudni iskolánkról, térj vissza a főoldalra! Röviden összegezve, a fenti szakma mellett a következőket kínáljuk:

• Piacképes 1, illetve 2 éves OKJ képzések az informatika, ügyvitel, kereskedelem és marketing, valamint az idegenforgalom szakmacsoportokban
• Családi pótlék, összesen minimum 146 400 forint
• Diákigazolvány, egészségbiztosítás, árvaellátás
• Akár egy tanév alatt szerezhetsz szakmát és nyelvvizsgát is
• Az ország hét pontján: Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Veszprém, Szolnok, Gödöllő
• 10 éves tapasztalat, több mint 3000 végzett hallgató
• Az eredményes és jó hangulatú órákat tapasztalt, hiteles oktatóink, a mentális egészséget pedig az ökoiskolai címünk biztosítja
• Felsőfokú szakképzés választásakor diákhitelt igényelhetsz
• Akár munka vagy egyetem mellett is: nappali-, esti-, levelező képzések, egyéni tanrend lehetőség
• Bizonyos helyszíneinken, nappali tagozaton ingyenes kollégiumi elhelyezés (A szabad helyek száma véges!)
• Angol, német, francia, olasz, spanyol nyelvoktatás (de ha nincs elég jelentkező egy nyelvi csoportra, akkor sajnos nem tudjuk elindítani az adott nyelvet)
• ECL nyelvi felkészítő- és vizsgahely
• Szabad szoftverek (pl. Linux, OpenOffice) előnyben részesítése

Vissza a főoldalra

Oldal utoljára módosítva: 2011-07-21
© 2011 LIA Alapítványi Óvoda és Szakközépiskola

• Oldaltérkép
• Rólunk
• Kapcsolat
• Adatvédelem